Hétfőtől megváltozik a magyarországi fizetési rendszer - mondta Bartha Lakos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója. A jegybank is komolyan készül erre, plakátokon, az interneten hirdeti a most induló azonnali fizetési rendszert. Az azonnali fizetést sok más országban is bevezették már, és több országban folyamatban van a bevezetése. Európában is vannak ilyen rendszerek, de kicsi a lefedettségük, ezért az Európai Bizottság azon dolgozik, hogyan tudná az azonnali fizetés elérhetőségét kötelezővé tenni. A legtöbb országban ugyanis önkéntes alapon csatlakozhatnak a bankok a rendszerekhez.

Mi változik?

Kapcsolódó

Ahol vannak ilyen rendszerek, az azonnali fizetések aránya 25-30 százalék, Magyarországon ez már az induláskor 50 százalékos lehet. Az azonnali fizetés éjjel-nappal, a hétvégeken és ünnepnapokon is működik, a 10 millió forint alatti utalások 5 másodpercen belül érkeznek majd meg a másik fél számlájára. A sikeres tranzakciókról és a sikertelenekről is értesíteni kell az ügyfelet, előbbit elég az internetbankban megtenni, a sikertelent viszont azonnal közölni kell.

Az azonnali fizetés a bankszektor egyik legnagyobb fejlesztése a történelem során, csaknem négy év kellett ahhoz, hogy elkészüljön, a tesztelési időszak is több mint egy évig tartott. A bankok működési logikáját is át kellett állítani, a 24/7-es működésre való váltás több terület számára kihívást jelentett. Az MNB azt tervezi, hogy a bankok mellett más pénzügyi szolgáltatókat is beenged az azonnali fizetési rendszerbe.

Fontos újdonság lesz a jövőben, hogy míg jelenleg több fizetési helyzetben nincs versenytársa a készpénznek, az azonnali fizetés minden helyzetben megoldást nyújt az elektronikus megoldásokra. Szintén újdonság, hogy másodlagos azonosítókra is lehet majd átutalni, nem lesz szükség a bankszámlaszámra, azt kiválthatja egy telefonszám, emailcím, adószám vagy adóazonosító. Ezeket évente meg kell újítani a bankoknál biztonsági okokból.

A nyugdíjat nem érinti a változás

A nemzetgazdaság számára nagyon sokba kerül a készpénz használata, ennek csökkentését várja az MNB az azonnali fizetéstől. A kereskedőknél ma még az egyetlen elektronikus megoldás a bankkártya, a jövőben viszont akár egy QR-kód segítségével is megoldható lehet a vásárlás. A bankok versenyképességének is jót tesz az új rendszer, segít abban, hogy felvegyék a versenyt a fintech-cégekkel.

Fontos tudni: a nyugdíjak és a bérek a régi rendszerben jönnek meg. A bérfizetések többsége csoportos átutalás, ezek  továbbra is jelenlegi napközbeni elszámolásban érkeznek meg. A nyugdíjfizetések szintén nem kerülnek be a rendszerbe, vagyis továbbra is a jelenlegi éjszakai elszámolásban kerülnek rá a bankszámlákra. Ez vonatkozik a többi olyan átutalásra is, ami a Magyar Államkincstárból érkezik. Az MNB szerint kockázatos lett volna ezeket a tranzakciókat beengedni a rendszerbe, a nyugdíjasok pedig nem jártak volna jobban, nem kapnák meg korábban a pénzüket.

Az MNB még vizsgálja a kérdést, hogy ezeket az átutalásokat át lehet-e vinni az azonnali fizetési rendszerbe. A vállalati kötegelt átutalások szeptembertől kerülnek be az azonnali rendszerbe. Ha a cégek kötegelt megbízásban adják be a bérfizetéseket, ezek is szeptembertől kerülnek be az azonnali fizetési rendszerbe.

Másodlagos azonosítók

A másodlagos azonosítókat egyetlen bankszámlaszámhoz lehet hozzákapcsolni, mindig az utolsó számlaszám az érvényes, amihez az azonosítót kapcsolták. Ha félremegy egy utalás, akkor a bankhoz lehet fordulni, hogy próbálja meg visszaszerezni, végső esetben polgári peres eljárásban lehet visszaszerezni jogcím nélküli gazdagodásra hivatkozva az átutalt összeget.

Az azonnali fizetés első szakasza indul csak el március 2-án, a második szakasz indulása szeptember 1. Egy harmadik szakaszt is terveznek az MNB-nél, amelynek pontos indulási dátuma még nem ismert, de 3-4 éven belül el akarják érni, hogy mindenhol lehessen elektronikus úton fizetni bankkártya nélkül átutalással. A kereskedők ma a kártyaelfogadásért díjat fizetnek, az átutalásokat viszont ingyen fogadhatják.