A magyar gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatában a munkaerőhiány nem új keletű probléma, csak épp ennek a visszhangja ezidáig nem hallatszott.

Tavaly és tavalyelőtt, a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel (HIPA) karöltve azon dolgoztunk, hogy Magyarország minél vonzóbb hely legyen a külföldi befektetők számára, és sok új center települjön ide. Eközben a már itt lévő centerek kissé el voltak hanyagolva - magyarázta a Napi.hu-nak G. Nagy Balázs, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke.

Kapcsolódó

A szövetség idén megújult elnöksége azonban egyre nagyobb figyelmet szentel annak, hogy a meglévő centerek hogyan fejlődnek. Ahhoz azonban, hogy felmérjük, újradefiniáljuk és aktivizálni tudjuk a szektort, elsősorban az NGM-mel és a KSH-val kell majd együttműködnünk, nem pedig a Külügyminisztériummal, vagy a HIPA-val - fogalmazott az elnök. A szövetség jelenleg egy átalakulási folyamaton megy át és új iparági stratégiát dolgozott ki.

Szűk gúnya az ssc-definíció

G. Nagy szerint rendkívül fontos, hogy legyenek egyáltalán pontos felmérések, adatok az ágazatról, hiszen a statisztikai hivatal definíciói alapján ez egy "nemlétező" iparág, ezáltal az NGM sem tud lényegében róla semmit. Még az ágazat tevékenységéről sincs átfogó kép. Több vállalathoz hasonlóan, például az amerikai Arconic (korábban Alcoa) cégcsoport is nemzetközi szolgáltatóközpontot üzemeltet a magyar gyártóüzem mellett, ami természetesen működésében és tevékenységében is jelentősen eltér a gyártó szervezettől. Ám a KSH számára a megfelelő hivatalos definíciók hiányában nehézséget okoz ezen alkalmazottakról megfelelő statisztikákat szolgáltatni.

Hasonló módon, miközben az IBM az ország második legnagyobb könyvelőcége, ha a szakemberek létszámát nézzük, mégis a dolgozók többsége informatikusként van meghatározva - részletezte az elnök.

A szövetség ez ügyben már lépett: a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésével jelenleg is készül egy átfogó iparági tanulmány, amely október elején kerül majd napvilágra

A HOA elnökének becslése szerint Magyarországon körülbelül 80-100 klasszikus értelemben vett szolgáltató központ (shared service venter - ssc) működik. A tágabban vett üzleti szolgáltató szektorhoz (amelynek az ssc-k csak egy részét adják), viszont akár 200 center is tartozhat. Ebbe a körbe már az ügyfélkiszolgáló irodák mellett beletartoznak például a gyárak adminisztrációs kiszolgáló egységei és az outsource logisztikai központok irodái, továbbá a magasabb hozzáadott értéket képviselő tudásközpontok,  innovációs és k+f-centerek.

Kiemelt szerep a magyar gazdaságban

A HIPA szerint az újonnan létrehozott munkahelyek alapján az ssc-szektor a második helyen áll az autóipar után. Az elmúlt három évben az iparág több mint 8000 új munkahelyet hozott létre. (a multiplikátor hatás miatt - például irodaüzemeltetés - ez a szám akár jóval magasabb is lehet).

Minden korábbi rekordot megdöntött 2016-ban a hazai befektetésösztönzés: a HIPA támogatásával 71 beruházási projekt esetében született pozitív döntés Magyarországon. Ezzel több mint 3,243 milliárd euró értékű külföldi működő tőke (fdi) érkezik hazánkba és 17 647 új munkahely jön létre. Itt az üzleti szolgáltató szektor szintén a második legerősebb ágazat eredményét hozta 12 projekttel

Hamarosan a lét lehet a tét

A tavalyi adatok alapján durván 50-60 ezer főt foglalkoztattak direkt módon az ssc-k, ha azonban a tágabban vett üzleti szolgáltatásokat nézzük: jóval 100 ezer fő felett lehet a szegmens alkalmazottainak száma - saccolta G. Nagy Balázs.

Szerinte az ágazat jelenleg szinte azonnal fel tudna venni 8-10 ezer dolgozót. A hiányzók egyebek közt jellemzően könyvelők, informatikusok, hr-szakértők, beszerzéssel, logisztikával foglalkozó szakemberek. De nem csak a szakma a fontos: nagyon keresettek a nyelvtudással rendelkező: főleg az angol mellett franciául, hollandul beszélő, vagy valamelyik skandináv nyelvet ismerő emberek.

A mostani helyzet alapján számos cég felső vezetése már látja, hogy két-három éven belül kulcspozíciókat nem fognak tudni betölteni

- figyelmeztetett az elnök.

Az ágazat eddig kényelmes helyzetben volt: bevonzották a pályaelhagyó bölcsészmunkaerőt, a magyar kkv-k elől pedig elszívták az üzleti és it-szakembereket. Ennek azonban szintén vége lehet hamarosan, hiszen nem látszik az utánpótlás. A szektor ugyanakkor nem tud mit kezdeni a nyelveket nem beszélő, vagy túlkvalifikált, idősebb munkaerővel.

G. Nagy szerint az elérhető fizetésekről is majd a komplex felmérést követően fognak összképet nyerni. A bérek ugyanis munkakör, képzettség, vagy beosztás szerint jelentősen eltérhetnek, míg sok esetben csak a nyelvtudás számít - a kevesek által beszélt nyelvek ismeretét pedig hajlamosak a cégek "felárral" jutalmazni.

Merre lehet a kiút?

A HOA, az oktatást is a fő beavatkozási területek közé emelte: ennek keretében már egy okj-s középfokú ügyfélszolgálati munkatárs képzést kezdeményeztek, továbbá (a felsőoktatás mellett), a középiskolákban is meg kívánnak majd jelenni.

Az elnök szerint ugyanis sok diplomás pályakezdőt olyan munkakörökben foglalkoztat a szektor, amelyeket konkrét tudás alapján egy középiskolát végzett embert is el tudna látni, amennyiben lenne nyelvtudása.

Távlati terv lehet még a külföldön dolgozó - elsősorban angliai - magyarok visszacsábítása is, hiszen közülük nagyon sokan pályaelhagyók, csak átmenetileg rendezkedtek be a kinti életre, a legfőbb mozgatórugójuk pedig a magasabb bér volt, nem pedig a szakmai kiteljesedés. Ha sikerül "értéknövelt" feladatokat, munkaköröket Magyarországra hozni, az számukra is erős vonzerő lehetne.

Mennyi a bér?

A hiányos adatfelvétel miatt nincsenek reprezentatív kutatások a hazai ssc-kben elérhető bérekről. A médiában rendszerint a mennyitkeresel.hu tavalyi adataira hivatkoznak: e szerint a szektorban az átlagfizetés tavaly bruttó 390 ezer forint volt, amellyel a harmadik helyre került a legjobban fizető ágazatok sorában a bank, illetve az it-szektor mögött.

A kutatás szerint az ssc-kben átlag bruttó 327 ezer forint volt a hierarchia alján dolgozó diplomások átlagfizetése, felsőfokú nyelvtudással viszont ez az összeg már 440 ezer forint. Vezetői szinten már rendszerint bruttó 597 és 906 ezer forint között mozogtak fizetések, az átlagkereset pedig 682 ezer forint volt. A vidéki centerekben ezek a számok valamivel alacsonyabbak lehetnek.

A magasabb fokú tudás nem megkerülhető

Az üzleti szolgáltató ágazat célországai között lévő fizetéskülönbség lassanként eltűnhet: a magyar munkahelyeken kínált fizetés már nem csak a cseh, hanem a portugál, vagy az ír bérszínvonalhoz is felzárkózik. A nagy hubokkal: Londonnal, Párizzsal, vagy Frankfurttal szemben persze meg fog maradni a bérelőnyünk, viszont Kelet-Németországgal szemben már nem biztos, hogy hosszú távon versenyképesek maradunk - vélekedik a HOA elnöke.

Eközben a másik végleten Románia és Bulgária is fokozatosan felzárkózik, s az ottani centerek is ugyanazokat a béreket fogják kínálni, mint a magyarországiak.

A Magyar Outsourcing Szövetség elnöke szerint kulcsfontosságú lenne, ha az iparág egyre magasabb hozzáadott értékű munkafolyamatokat tudna hazánkba csábítani - a BlackRock megjelenése erre már üdítő példa. Ám a lehetőségek korlátosak, így elsősorban a már itt jelenlévő és beágyazott cégeket kellene meggyőzni arról, hogy idehozzák az "értéknövelt" tevékenységeket is, például a kutatás-fejlesztést.

A HOA új stratégiájának része az oktatás erősítése mellett az, hogy egyre feljebb haladjunk az értékláncon, s ne a bérelőny legyen az egyedüli hozzáadott érték. Emellett a technológiai-fejlesztéssel, a robotizálással is immár egy önálló munkacsoport foglalkozik. Az előttünk munka nagyon nehéz, sziszifuszi feladat lesz, amelyet az ágazati vezetők közül többen önkéntes alapon fognak ellátni - értékelt G.Nagy Balázs.

- Vélemény
Aligha hozzák helyzetbe az üzleti szolgáltatások ágazatát a magyar kormány oktatáspolitikai lépései - így az államilag támogatott felsőoktatási helyek alacsony keretszámra szűkítése az elmúlt években. Például az idén mindössze 105 868-an jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, miközben 2010-ben még 140 ezer volt ez az arány.

E sorba illeszkedik a szakközépiskolai tananyag drasztikus szűkítése is, amely az átképzés esélyét szűkíti le. Nemrég pedig a gimnáziumok tömeges bezáratásának tervével álltak elő, amely minden tudásintenzív ágazat számára komoly érvágást jelenthet a jövőben. Csak nehogy leégjen a ház, mire rájönnek, hogy mégsem ezt akarták.