A magyar költségvetés makropályája már most megbillent, hisz a 2015-ös büdzsében megcélzott 2,5 százalékkal szemben a magyar gazdaság idei növekedése inkább 2,1 százalék lesz. Jövőre folytatódik a lassulása, - ekkora már csak1,3 százalékot várnak. A Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) elemzése szerint ennél nagyobb gond lesz a inflációs pályánál, hisz a terv 1,8 százalékkal számolt, ezzel szemben - a kőolajárak csökkenése és a belföldi fogyasztói árak fékeződése miatt - az árindex a egy százalék alatt lesz - állapította meg Romhányi Balázs, a KFI igazgatója. Így az államháztartási idei hiánya a tervezett 2,4 százalékkal szemben a GDP 2,9 százaléka lehet.

A költségvetés technikai kivetítése - amely a Haza és Haladás Alapítvány támogatásával készült - megerősíti azt a korábbi várakozást, hogy a 2014-2015-ös gazdasági növekedés átmeneti volt - a fékeződés jelei pedig már láthatóak. (A technikai kivetítés az elfogadott 2015-ös költségvetésből indul ki, és a januárban ismerté vált makrogazdasági döntésekből, eseményekből.) A múlt év utolsó hónapjaiban ugyan a államháztartási hiány meglepően jól alakult - ám ez nem a hazai gazdaság erősödésének következménye.

Az elmúlt hónapokban fokozatosan romlott a makrogazdasági környezet, a kőolaj ára pedig beszakadt. A svájci frank jelentős felértékelődése ugyan devizahiteleseket és bankrendszert kevéssé érinti - bár van egy nem elhanyagolható adósi kör ( kkv-k, magánszemélyek), akik bennragadtak a svájci frankhitelekben. Így ez is csökkenti a háztartások elkölthető jövedelemét - a KFI becslése szerint 30-35 milliárd forinttal.

Lassul a gazdaság

A vasárnapi boltbezárás rendkívül szélsőséges reakcióra késztette a piaci szereplőket: a becslések 0-250 milliárd forintos forgalomcsökkenés között szóródnak. A KFI szerint érzékelhető, ám döntően átmeneti hatása lesz a bezárásoknak. Az átmeneti idő a munkaerő-piaci intézményrendszer rugalmasságától függ. A kiskerforgalom csökken - ám ez a kereslet más szektorokban megjelenik majd. A kiskereskedelemben viszont átmenetileg 6-8 ezer fős létszámcsökkenéssel lehet számolni, majd fél év alatt e létszám jelentős része újra elhelyezkedhet valahol.

A prognózis szerint miközben a gazdasági növekedés 2104-2016 között fokozatosan lassul, a lakossági fogyasztás idén még gyorsul - köszönhetően a devizahitelek forintosításból származó többletjövedelmeknek. Középtávon mindössze 1-1,5 százalékos GDP-növekedés várható - ennél nagyobb növekedés megalapozottan nem jósolható 2018-ig. (A becslésben még nincs benne a bankadó hétfő bejelentett csökkenése, amelynek középtávon lehet gazdaságélénkítő hatása.) A csökkenő olajárakon - a növekvő benzinkereslet miatt - az állam éves szinten nettó 20 milliárd forintot nyer. A gázolajon vesztesége van a kormánynak - ám ezt messze kompenzálja a benzin jövedéki adójának növekedése. A jövedéki adó ugyanis nem százalékos, hanem literenként 120 forint - függetlenül annak árától.

Hiányzó bevételek, lyuk a költségvetésben

Költségvetési kockázatok közül első helyen szerepel a 169 milliárd forintos vagyonértékesítési bevétel - amelynek mind a mai napig nincs fedezete - ezért itt reálisan nulla forint várható - véli a KFI. Az útdíjbevételek elmaradtak tavaly a a tervezettől, az idei tervek, viszont a 2014-es tervre épültek - vagyis itt is kismértékű elmaradás várható. A matricarendszer átalakítása megjelent a megyei matrica - ebből mintegy 800 ezer darabot értékesíthetnek -, ez négymilliárd forint többletbevételt jelent - vagyis érdemben nem befolyásolja e bevételeket. Az e-útdjemeléssel együtt összesen 4-5 milliárd forinttal lehet kisebb a bevétel a tervezettnél. Így a költségvetési hiány 2015-ben a GDP 2,9 százaléka lehet a tervezett 2,4 százalékkal szemben - az Európai Bizottság napokban publikált jelentése 2,7 százalékkal számolt.

A legnagyobb kockázat az infláció, amely elmarad a tervezettől. A KFI 0,8 százalékos inflációt vár 2015 egészére, miközben a kormány 1,8 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számolt, ám a GDP-deflátort 2,5 százalékra lőtte be - vagyis itt már jelentős a kockázat, amely megjelenhet az adóbevételekben - mondta Romhányi.

Az érzékenységi vizsgálatok alapján EU gazdaságának egyszázalékos lassulása esetén a magyar GDP 0,3 százalékkal fékeződne az első évben - ennek költségvetési hatása elhanyagolható - rövid távon. Az olajárak további esése esetén (40 dollárra) a GDP 0,2 százalékkal gyorsulna, az infláció 0,3 százalékkal csökkenne - mindez a költségvetési egyenleget érdemben nem érintené. A pénzpiaci bizonytalanságok növekedése - orosz- , görög válság - esetén a magyar kötvények kockázati prémiuma megemelkedne 100 bázisponttal, ez ami az áht-hiánynál kismértékű, 0,1-0,2 százalékos növekedést jelentene.

Az EÁKER bevezetésétől érdemi fehéredési hatással nem számolnak az elemzők, így ez pozitív kockázatot jelent, ezzel néhány tíz milliárd forinttal több áfa-bevétel kerül a költségvetésben. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ érdemi költségvetési kockázatot jelenet - csak 2014-ben plusz 40 milliárdos finanszírozásra szorult a költségvetési intézmény -, egyelőre nem tudni, 2015-ben milyen többletforrásra lesz igény. Idén ráadásul folytatódik a pedagógus-béremelés - jelenleg az sem ismert, hogy erre teljes mértékben van-e fedezet.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapjában (SZHISZ) 135 milliárd forint "lapul" - ezt a tételt kiadásként eddig nem számolták el. Amennyiben akár egy fillért is költ ebből a kormány, az terven felüli kiadásként és hiánynövekedés jelentkezik - azaz ennyivel nőne az idei áht-hiány.

A 98 százalékos különadóval korábban jogtalanul beszedett 3-5 milliárdot idén vissza kell fizetnie az államnak - ezzel sem számoltak a büdzsében -, igaz ez a tétel nem jelentős.

Kockázatot jelent az uniós projektek elszámolása is - ugyanis a támogatások utolsó öt százalékát csak a projektek lezárása után utalja Brüsszel. A kormány ezt az utolsó öt százalékot is elszámolta az ESA-hiányban - ám ha az utóellenőrzések hibákat találnak, akkor a tényleges utalás elmaradhat, ezt az összeget pedig az idei költségvetésben kiadásként kell elszámolni. Az "aszfaltkeverő-ügyben" 90 milliárdos uniós támogatás sorsa bizonytalan - ha nem sikerül megegyezni, akkor ez a tétel is kiadási tételként jelentkezhet.

Jelenleg beláthatatlanok Paks II. költségvetés kockázatai - ám ezeket is szemmel kell tartani - fogalmazott a KFI vezetője.