Az államháztartás áprilisi hiánya 35 milliárd forint lett: a központi költségvetés 79,4 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 8,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 35,9 milliárd forintos szufficittel zártak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Tavaly áprilisban 289 milliárd forintos többlet alakult ki az államháztartásban. Idén az első négy hónapban így a hiány elérte a 528,6 milliárd forintot, amely a már megemelt éves hiánycél 60 százaléka.

A gond a bevételi oldalon van: a központi költségvetés tervezett bevételeiből eddig 2939 milliárd forint folyt be - ez az éves terv 28,7 százaléka, az időarányosan elvárható 33,3 százalékkal szemben. A kiadások tartják az ütemet: az első négy hónapban 3607,5 milliárd forint ment ki, ami az éves terv 32,5 százaléka.

Kapcsolódó

A bevételi oldalon egyedül a személyi jövedelemadóból folytak be az időarányosan elvárható befizetések, elmaradások vannak fogyasztási adóknál (áfa, jövedéki adó), ezek közül is kiemelkedik a tranzakciós illeték. A csekkadóból eredtileg 301 milliárd forintot tervezetek be a büdzsébe, ebből eddig 38,8 milliárd forint folyt be, ami az eredeti előirányzat 12,9 százaléka. Az NGM már csökkentette az illetékből várható bevételt 80 milliárd forinttal, ám a mostani számokat látva kétséges, hogy az elvárt 220 milliárd forint befolyna éves szinten.

Nem jönnek az adóbevételek - a magyarázatok változatosak

A társasági adóbevételek sem a vártnak megfelelően alakulnak - ám ezt a 10 százalékos kedvezményes adókulcs bevezetésnek áthúzódó hatásaival magyarázza az NGM a csütörtökön kiadott jelentésben.

Nőttek viszont a bankadóból befolyó bevételek: A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadójából 35 milliárd folyt be, ami 14,6 milliárd forinttal (71,5 százalékkal) magasabb a tavalyi adatnál. A növekedés hátterében - az NGM magyarázata szerint az áll, hogy idén a pénzintézetek végtörlesztéséhez kapcsolódó adóvisszaigénylései már nem csökkentették a bevételt, mint az előző évben.

Az idén januárban vezették be a közműadót, amelyből 60 milliárd forintot terveztek. Az adót két részben fizetik meg vezetékes szolgáltatók, az első periódusban a várt 30 milliárddal szemben 23,5 milliárd forint folyt be - vagyis itt is prognosztizálható éves szinten mintegy  10-15 milliárdos bevételkiesés.

Az áfabevételek az első négy hónapban 807,8 milliárd forintra rúgtak - ami 148,1 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyi összegnél. A kincstári magyarázat szerint a tavalyinál nagyobb kiutálások miatt van ez így, hisz a befizetések 2,5 százalékkal maradtak el a tavalyitól, a visszautalások viszont 19,5 százalékkal voltak magasabbak. Csökkentek a jövedéki adóbevételek, az alacsonyabb benzinfogyasztás és a dohánytermékekből befolyó adó stagnálása miatt.

Megugró kiadások

A kiadási oldalon ezzel szemben az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások összege az év első négy hónapjában 101,9 milliárd forintot tettek ki, amely közel háromszorosan haladja meg a tavalyit. A NGM szerint magas teljesülés mögött az áll, hogy áprilisban már részben kifizették a közlekedési szolgáltatóknak (MÁV, Volán) májusra járó támogatásokat is. A költségvetési szervek kiadásai (bér,iratkapocs stb)  2013. első négy hónapjában 1106,8 milliárd forintra rúgtak, amely 25,4 százalékkal haladta tavalyi szintet. A növekedés mögött részben az önkormányzatoktól átvett intézmények többletkiadásai állnak, de nőttek a Gripen vadászgépek kiadásai, illetve a közlekedési fejlesztések is.

Az egyéb kiadások összege április végéig 56,0 milliárd forintot tett ki, amely már meghaladta az éves előirányzatot (115,3 százalék). Az egyéb kiadásokon belül az adósságszolgálati járulékos kiadások 2013. I-IV. hónapban 22,5 milliárd forintot tettek ki. Ez több mint négyszerese az előző év azonos időszaka kiadásainak. Ennek jelentős részét az Államadósság Kezelő Központ által fizetett pénzügyi tranzakciós illeték teszi ki - írja az NGM .

A kiadásokon belül a nemzetközi elszámolások kiadásaiként az év első négy hónapjában 13,6 milliárd forintot fizetett a költségvetés. E kifizetések a nemzetközi szervezetekben való tagságával kapcsolatos tagdíj-befizetésekből származnak. A 2013. évi kifizetések lényegesen meghaladják a 2012. évit, mivel idén két jelentős összegű új tagdíj fizetése vált esedékessé. E két jelentős tételt az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) felé történő kifizetés képezte (összesen 12,9 milliárd forint).

A társadalombiztosítási alapok ezzel szemben jól állanak: a járulékok időarányosan folynak be, míg a kiadások attól elmaradnak, így többlet 98,5 milliárd forint. A nyugdíjalap többlete 56,8 milliárd, az egészségbiztosítás pedig 41,7 milliárdos szuficitet halmozott fel az első négy hónapban.