A Balatonban honos számos alga közül a legnagyobb problémát a kékalgák, más néven a cianobaktériumok jelentik. Jelenleg is e törzs egyre aktívabb burjánzása mérhető, miattuk van a baj - mondta Vörös Lajos, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének (ÖK BLI) kutató professor emeritusa a portálnak.
A kékalgák anyagcseretermékeként jelentkező toxikus anyagok ugyanis melegvérű állatok, így az ember számára is mérgezőek, egészségügyi kockázatokat rejtenek. A vízben úszva szemgyulladást, bőrgyulladást, -hólyagosodást, lenyelve pedig gyerekeknél hányást és hasmenést okozhatnak. A professzor szerint azonban a kutatásaik alapján az ennél súlyosabb tünetekhez több 100 liternyi kékalgában dús vizet kellene meginni.
A WHO ajánlása alapján a hazai egészségügyi hatóságok is meghatároztak egy határértéket (kékalgadominancia-esetén 50 mikrogramm/liter), amely felett tilos a vízben fürdeni, abból inni. Tavaly hirtelen olyan szaporodásnak indultak a kékalgák, hogy például augusztus végén Keszthely-Szigliget térségében néhány helyen meg lehetett volna tiltani a fürdőzést.
Idén egyelőre még nem tart itt a helyzet, de Balatongyörök térségében az algakoncentráció hosszabb-rövidebb időre már az idén nyáron is átlépte az egészségügyi határértéket egy-két öblözetben.
A folytatásban pedig bármi megtörténhet. Az algavirágzás a meglévő tápanyagok mellett nagyban függ az időjárástól: a kánikulát felfutás követi, míg esős, hűvösebb időben visszaszorul. A legutóbbi, július 31-én végzett vizsgálatok sehol nem mutattak ki határérték feletti szennyezést, de egy újabb meleg, napos időszak gyors változást okozhat. Lehet, hogy még a nyáron eléri azt a szintet, amit már nem lehet tolerálni, de egyelőre semmi nem biztos - fogalmazott a professzor.