Bár sok egyetem, kutatóintézet és a vízügy is foglalkozik a Balatonnal, a tudás hézagos, integrációja gyenge. A döntéseket pedig egy maroknyi ember érdekei alapján hozzák.

Jordán Ferenc szerint néha napok alatt kialakulhat egy-egy lokális algásodás, majd el is múlik ugyanilyen gyorsan. Pár év alatt viszont már maga a tó is mutathat trendszerű változásokat, egy posvánnyá válhat az egész. A szakember szerint azonnal be kellene tiltani minden zöldterület - erdő, mező, nád - kiirtását és beépítését. Van már elég beton, inkább azt kellene kicsinosítani.

Problémát okozhatnak a horgászcsalik

Az újabb adatok szerint nagy foszforterhelést jelenthet a sok horgászcsali. Egyesek szerint megváltást jelenthetne az iszapkotrás, mások szerint nincs értelme. Van, aki szerint rosszabbodna tőle a helyzet.

Az MTA Limnológiai Intézetében októberre már meg tudják mondani, hogy a 2020-as kotrásnak mi lett az eredménye.

A pozitív oldal

Ami jó hír, hogy a közvetlenül a tóba juttatott szennyező anyagokkal valószínűleg nincs nagy gond, a nyolcvanas-kilencvenes években kialakított szűrő- és ülepítőrendszerek feltehetően nagyrészt jól működnek - tette hozzá.

Jordán viccesnek tartja, hogy a Balaton mellett még mindig a nem a Balatonból fogott hekk a sláger.

Az invazív halfajokkal kapcsolatban azt mondja, hogy a busa mint elég agresszívan terjedő jövevény, biztosan nem hiányozna senkinek, de ha van elegendő táplálék, ívóhely és egyéb létszükséglet, akkor a fogyasztókból és a csúcsragadozókból szépen felépülhet egy stabil táplálékhálózat, benne akár invazív fajokkal is.

A teljes interjút itt tudja elolvasni.