Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke körlevélben értesítette a polgármestereket, hogy még a törvényalkotás folyamatban van.

Az önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetője a HírBalatonnak elmondta, a figyelemfelhívásra azért van szükség, mert amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium kifüggeszti majd társadalmasításra az új építészeti törvény tervezetét a közeljövőben, és annak keretében több tucat törvény módosítása között A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítását, csak rövid idejük lesz az önkormányzatoknak a reagálásra, úgyhogy mielőbb kell tájékoztatni azokat.

Ragaszkodjanak az elővásárlási jogukhoz

A jelenlegi jogszabályok szerint elővásárlási joga van valamennyi Balaton-parti ingatlan esetében az önkormányzatoknak, viszont az elővásárlási jog később már nem fog vonatkozni az összes jogi-, illetve szabályozási partvonallal érintkező telekre, csak bizonyos meghatározott beépítésű és tulajdonú ingatlanokra.

Ezért fontos a BSZ elnöke szerint, hogy a települési önkormányzatok a változások életbeléptetése előtt éljenek a még érvényben lévő törvény adta lehetőségükkel:

jegyeztessék be minden partmenti telek tulajdoni lapjára az elővásárlási jogukat, hogy továbbra is legyen esély bárkinek megközelíteni a vízpartot.

Az észak-balatoni szőlők sorsa

A BSZ elnöke azt reméli, hogy az új törvény védelmet nyújt az észak-balatoni szőlőknek, ahol jelenleg következmények nélkül épülhetnek külterületeken nyaralók és úszómedencék, pusztítva a szőlőket, rombolva a tájképet, problémákat okozva a közszolgáltatóknak is.

Ki lehet húzni a Balaton dugóját, de a csapot fenntről csavargatják

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége önálló balatoni szekcióülést szervezett A Balaton régió problémái, nyílt párbeszéd a tó jövőjéért címmel, melyen bejelentették, hogy petíciót indítanak a balatoni ökoszisztéma megmentéséért. Bővebben >>>

Mit terveznek a vízparttal?

Még hiányoznak a 2018. évi CXXXIX. területrendezési törvényhez kapcsolódó új balatoni vízparti tervek, amelyek meghatározzák majd, miként változik a vízparti területek, és azok közterületeinek védelme, a parti sétányok kialakításának lehetősége.

A BSZ utoljára év elején kért időpontot egyeztetésre Lázár János építési és közlekedési minisztertől, de javaslataikra és kéréseikre nem jött válasz. Azonban a települések polgármesterei sikeresen fel tudták keresni, őket fogadta a minisztérium a vízparti tervek megvitatására.

Lombár Gábor úgy tudja, hogy az új jogszabályokból már hiányoznak az eddigi közterületi jelölések, amire szintén figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy a még érvényes rendelet alapján jegyeztessék be a közterületi státuszt az érintett ingatlanok tulajdonlapjaira.

A BSZ elnöke Balatonfenyves polgármestereként saját településén már elindította a vízparti ingatlanokra az elővásárlási jog bejegyzését és a közterületi státuszok bejegyzését is.

Küzdeni kell az állami vízpartokért

Lombár Gábor beszámolt körlevélben a polgármestereknek a vízparti állami telkek összeírásáról, ami azért indult el, hogy azokat önkormányzati tulajdonba vagy vagyonkezelésbe vegyék.

Sok kisebb és nagyobb telek is akad még szétszórva a Balaton partján, ami közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban van a nemzeti vagyonkezelőnél, vagy olyan állami tulajdonú cégeknél, mint a MÁV, a DRV, vagy a KDTVIZIG, de már nincs már szüksége rájuk a vagyon kezelőinek. Fontos lenne lépni itt is, hogy amit még nem privatizáltak, azon ingatlanok esetében egyezségre jussanak az önkormányzatok a vagyonkezelővel. Ez garantálhatja az utolsó szabad vízparti vagy vízközeli területek köztulajdonban maradását, be nem épülését

– tájékoztatott a BSZ elnöke.