Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke körlevélben értesítette a polgármestereket, hogy még a törvényalkotás folyamatban van.
Az önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetője a HírBalatonnak elmondta, a figyelemfelhívásra azért van szükség, mert amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium kifüggeszti majd társadalmasításra az új építészeti törvény tervezetét a közeljövőben, és annak keretében több tucat törvény módosítása között A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítását, csak rövid idejük lesz az önkormányzatoknak a reagálásra, úgyhogy mielőbb kell tájékoztatni azokat.
Ragaszkodjanak az elővásárlási jogukhoz
A jelenlegi jogszabályok szerint elővásárlási joga van valamennyi Balaton-parti ingatlan esetében az önkormányzatoknak, viszont az elővásárlási jog később már nem fog vonatkozni az összes jogi-, illetve szabályozási partvonallal érintkező telekre, csak bizonyos meghatározott beépítésű és tulajdonú ingatlanokra.
Ezért fontos a BSZ elnöke szerint, hogy a települési önkormányzatok a változások életbeléptetése előtt éljenek a még érvényben lévő törvény adta lehetőségükkel:
jegyeztessék be minden partmenti telek tulajdoni lapjára az elővásárlási jogukat, hogy továbbra is legyen esély bárkinek megközelíteni a vízpartot.
Az észak-balatoni szőlők sorsa
A BSZ elnöke azt reméli, hogy az új törvény védelmet nyújt az észak-balatoni szőlőknek, ahol jelenleg következmények nélkül épülhetnek külterületeken nyaralók és úszómedencék, pusztítva a szőlőket, rombolva a tájképet, problémákat okozva a közszolgáltatóknak is.
Ki lehet húzni a Balaton dugóját, de a csapot fenntről csavargatják
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége önálló balatoni szekcióülést szervezett A Balaton régió problémái, nyílt párbeszéd a tó jövőjéért címmel, melyen bejelentették, hogy petíciót indítanak a balatoni ökoszisztéma megmentéséért. Bővebben >>>Mit terveznek a vízparttal?
Még hiányoznak a 2018. évi CXXXIX. területrendezési törvényhez kapcsolódó új balatoni vízparti tervek, amelyek meghatározzák majd, miként változik a vízparti területek, és azok közterületeinek védelme, a parti sétányok kialakításának lehetősége.
A BSZ utoljára év elején kért időpontot egyeztetésre Lázár János építési és közlekedési minisztertől, de javaslataikra és kéréseikre nem jött válasz. Azonban a települések polgármesterei sikeresen fel tudták keresni, őket fogadta a minisztérium a vízparti tervek megvitatására.
Lombár Gábor úgy tudja, hogy az új jogszabályokból már hiányoznak az eddigi közterületi jelölések, amire szintén figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy a még érvényes rendelet alapján jegyeztessék be a közterületi státuszt az érintett ingatlanok tulajdonlapjaira.
A BSZ elnöke Balatonfenyves polgármestereként saját településén már elindította a vízparti ingatlanokra az elővásárlási jog bejegyzését és a közterületi státuszok bejegyzését is.
Küzdeni kell az állami vízpartokért
Lombár Gábor beszámolt körlevélben a polgármestereknek a vízparti állami telkek összeírásáról, ami azért indult el, hogy azokat önkormányzati tulajdonba vagy vagyonkezelésbe vegyék.
Sok kisebb és nagyobb telek is akad még szétszórva a Balaton partján, ami közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban van a nemzeti vagyonkezelőnél, vagy olyan állami tulajdonú cégeknél, mint a MÁV, a DRV, vagy a KDTVIZIG, de már nincs már szüksége rájuk a vagyon kezelőinek. Fontos lenne lépni itt is, hogy amit még nem privatizáltak, azon ingatlanok esetében egyezségre jussanak az önkormányzatok a vagyonkezelővel. Ez garantálhatja az utolsó szabad vízparti vagy vízközeli területek köztulajdonban maradását, be nem épülését
– tájékoztatott a BSZ elnöke.