A szövetség pénteki közgyűlésének állásfoglalása kapcsán Gál Lajos elnökségi tag az MTI-nek elmondta, a Balaton nyugati medencéje, főként a strandok egyre jobban iszaposodnak. Ez indokolttá teszi a 17 éve abbahagyott iszapmentesítési munkák folytatását, a strandok előtt lévő, évek óta megtelt iszapcsapdák kitisztítását, továbbá a tóból kikerülő, majd megtisztított homokkal történő rendszeres strandhomokozást.
A mederfeltöltődés a Zala folyó hordaléka miatt érinti jobban a Balaton nyugati medencéjét, így rendkívül fontos a Kis-Balaton és a Keszthelyi-medence kitisztítása az elvárt vízminőség biztosításáért - mondta.
Kapcsolódó
Hangsúlyozta, a balatoni iszapkotrás megindítása össztársadalmi érdek, amelynek finanszírozása túlmutat az önkormányzatok lehetőségein. A térség települései már egyeztettek, és konszenzusra jutottak, miszerint a fenékpusztai félig töltött zagyterek és a balatonszentgyörgyi felhagyott agyagnyerőhelyek alkalmasak lennének a zagyanyag befogadására - tette hozzá.
A 2018. évi területrendezési törvényhez kapcsolódó, még egyeztetés alatt álló új balatoni vízparti tervekkel kapcsolatban Gál Lajos közölte, a BCSZSZ kezdeményezi a döntéshozóknál, hogy önkormányzatok, esetenként civil szervezetek is kaphassák meg egy-egy vízparti terület tulajdon- vagy kezelői jogát, és ezek kerüljenek bele az új vízparti tervekbe. "Így lehetne garantálni, hogy ezek a területek ne kerüljenek magánkézbe, ne épüljenek be, hanem gondozottak legyenek, és közérdekeket szolgáljanak hosszú távon" - fogalmazott. A jelenleg egyeztetés alatt álló vízparti tervek nem mindenhol garantálják a természetközeli területek fennmaradását - tette hozzá.
Szó esett arról is, hogy kezdeményezik a horgász-etetőanyagok szabályozását, hogy minimalizálható legyen a Balaton ebből fakadó foszforterhelése.