A magyarországi turizmus vendégéjszakákban mért teljesítménye azóta emelkedik, hogy a világ kiheverte a 2008-as válságot. Utoljára 2009-ben töltöttek kevesebb éjszakát a kül- és belföldiek a magyarországi szálláshelyeken éves összevetésben.

A vendégéjszakák száma 2008 és 2018 között 54,8 százalékkal emelkedett a KSH adatai szerint, és nem volt olyan turisztikai régió, amely ne produkált volna legalább két számjegyű bővülést.

Kapcsolódó

Nincs ez másként az ország egyik legfőbb turisztikai vonzerejét jelentő Balatonnál sem, azonban a 29 százalékos növekedés azt eredményezte, hogy legnagyobb tavunk egyre jelentéktelenebb tényező a piacon. Az aránycsökkenés pedig igazán a vastagabb pénztárcájú külföldieknél látványos.

Tíz évvel ezelőtt, 2008-ban a külföldi turisták kicsivel több, mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. A torta messze legnagyobb részét, 54 százalékát Budapest és környéke vitte, míg a Balaton a maga 19,2 százalékával stabilan tartotta a második helyét.

Tavaly a külföldi vendégéjszakák száma majdnem 53 százalékkal emelkedett országosan és meghaladta a 15,3 milliót, miközben a Balaton 1,8 százalékkal tudott bővülni, vagyis gyakorlatilag stagnált. Eközben Budapest a balatoninál jóval magasabb bázisról indulva 75,2 (!) százalékkal nőtt. Majdnem annyi külföldi vendégéjszakát regisztráltak 2018-ban a fővárosban és környékén, mint amennyit 2008-ban országosan.

A szerény balatoni teljesítmény azt eredményezte, hogy a tó súlya a külföldi vendégéjszakákban 12,8 százalékra csökkent 2018-ban. Ha ez így folytatódik, akkor hamarosan a Nyugat-Dunántúli Régió lesz Magyarország második legnépszerűbb turisztikai célpontja a külföldiek körében. Budapest súlya eközben 54 százalékról majdnem 62-re emelkedett.

Teljesen más a belföldi torta

A belföldi turizmus - vendégéjszakákban mért forgalma - a külföldiekével hasonló mértékben, 56,6 százalékkal nőtt: tavaly 15,6 milliót tett ki szemben a 2008-as kevesebb mint 10 millióval. Eközben a Balatonnál 48,9 százalékkal emelkedett, amely szintén elmarad az átlagtól, ha nem is sokkal.

A belföldi torta negyedét a Balaton adja, amellyel stabilan tartja első helyét. Budapest a második 15,6 százalékkal, de nem sokkal előzi például a 14 százalékos Észak-Magyarországot.

A teljes turizmust nézve a Balaton súlya 22,7 százalékról 18,9-re csökkent, Budapesté pedig 34-ről 38,5-re nőtt.

A magyar turisták láthatóan sokkal kevésbé fordultak el a Balatontól, mint a külföldiek, amiben persze semmi meglepő nincs.

A vendégéjszakák számának változása 2008 és 2018 között
KülföldBelföldÖsszesen
Közép-Dunántúl31,85%120,55%87,98%
Észak-Magyarország69,38%83,88%81,43%
Dél-Alföld92,60%73,55%77,87%
Budapest-Közép-Dunavidék75,16%74,89%75,11%
Összes52,92%56,62%54,77%
Nyugat-Dunántúl56,83%33,13%43,35%
Dél-Dunántúl-6,26%43,77%30,44%
Balaton1,84%48,92%29,00%
Észak-Alföld18,79%29,35%25,92%
Tisza-tó40,96%5,45%15,15%
.
Forrás: KSH

Szezonok szerint

Még érdekesebb a kép, ha a balatoni forgalmat szétbontjuk a szenzora és azon kívüli időszakra. A három nyári hónapban a Balaton súlya érthetően megnő. A külföldi éjszakák 29 százaléka 2008-ban például innen érkezett, tavaly azonban már a 20 százalékot sem érte el. A magyarok esetében tavaly 33 százalék volt az arány, amely szintén kevesebb a tíz évvel ezelőtti 36 százaléknál.

Szezonon kívül a külföldi éjszakáknak csak 8,8 százaléka balatoni. Ez enyhe emelkedés az előző két évhez képest, de a 10 évvel ezelőtti 13 százalékhoz képest komoly mínusz.

Nyáron a magyar vendégéjszakák 33 százaléka érkezik a Balaton mellől. Ez is rosszabb adat, mint a 10 évvel ezelőtti 36 százalék. Amikor nem lehet a tóban fürdeni, a magyar éjszakák aránya több mint 13 százalék. Ez 2014 óta változatlan, de korábban ennél magasabb volt az arány, 2008-ban például 15,5 százalék.

A balatoni régió szobakapacitás-kihasználtsága is jóval alacsonyabb a budapestinél: 2018 egészében 49 kontra 69 százalék volt, de még augusztusban is csak megközelíteni tudta 72,2, illetve 78,7 arányban.

A KSH adataiból egyébként az olvasható ki, hogy a vendégéjszakák számának csökkenésében jelentős szerepet játszik, hogy a külföldiek átlagos itt tartózkodása évről évre csökken amellett, hogy vendégből is kevesebb érkezik.

Mit lehet tenni?

Az idén már komoly fejlesztések indulnak meg a Balatonnál, amelynek célja, hogy újrapozicionálják a turisztikai kínálatot és létrejöjjön egy Balaton-brand - mondta lapunknak Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke.

Tény, hogy a tó 2008 után sokat vesztett vonzerejéből, már soha nem lesz a "keleti blokk" találkahelye és

el kell felejteni a Plattensee-életérzést.

Budapest kínálata összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a Balatoné, így semmi meglepő nincs abban, ha a fővárosi turizmus erősebben növekedett. Fekete Tamás szerint ugyanakkor össze is lehetne kötni a kettőt, vagyis azokat, akik Budapest miatt érkeznek az országba, el lehet csábítani a Balatonhoz egy-egy napra.

Budapestet azért is nehéz összehasonlítani a Balatonnal, mert előbbi négyévszakos desztináció, utóbbi pedig a nyári szezonra korlátozódik.

A kereskedelmi szálláshelyes statisztikájával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton mellett mindig nagy jelentősége volt a magánszállásoknak, ezért ez torzíthat a képen. A tó szálláshely-struktúráján az is változtatott, hogy a tó környezetében rengeteg apartmanház épült és épül most is.

Hasonló véleményen van Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöki tanácsadója is, aki szerint az elmúlt években nagyot változtak az utazási szokások, ezzel pedig a Balaton csak mérsékelten tudta tartani a lépést.

A repülés a diszkont légitársaságoknak köszönhetően széles tömegek számára elérhető, nemzetközi viszonylatban különösen a városi turizmus fejlődött nagyon gyorsan, a szálláspiacot az Airbnb kavarta fel és ma már pár kattintással lehet bárhol szállást foglalni. A szakember szerint a Balatonnak a mediterrán térség és a horvát tengerpart mindig is a konkurenciája volt, és jelenleg még kevésbé tudja felvenni velük a versenyt.

Azt hozzátette ugyanakkor, hogy a szállodapiacon nincs akkora növekedési különbség Balaton és Budapest között, mint a teljes kereskedelmiszálláshely-szektorban. Kovács István szerint sokat jelent a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program. Ennek keretében számos szállodát felújítanak, korszerűsítenek, és több új hotel is épül Balatonfüreden, Szántódon, Tihanyban, illetve más balatoni településen. Ezek várhatóan javítani fogják a nemzetközi vonzóképességet is.

Mire várt a kormány?

Lapunk megkérdezte a Magyar Turisztikai Ügynökséget (MTÜ), hogy mi a véleményük a számokról és elégedettek-e a Balaton teljesítményével, de nem kaptunk választ. A kormány már évek óta hangoztatja, hogy meg kell újítani a Balatont, el kell felejteni, hogy csak a tömegigényeket szolgálják ki, illetve nem csak a nyári szezonban kell gondolkodni.

Lapunknak még Bienerth Gusztáv, az MTÜ korábbi vezetője nyilatkozta azt 2016 nyarán, hogy el kell szakadni a hekktől és a lángostól.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a tó nem képes a megújulásra.