Számos part menti telek egészen lefut a tó szélére, és valamiért sokan úgy gondolják, nemcsak a telket vásárolták meg, hanem a Balatont magát is, ezért bejárókat készítenek, ráadásul sok olyan anyagot behordva a tóba, ami nem odavaló – mondta az Inforádiónak Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus.
Építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltik föl, ami erősen rákkeltő. A szakember szerint a Balaton életét súlyosan veszélyezteti az ilyen anyagok vízbe kerülése és súlyos ökolóiai következményekkel kell számolni.
2015 és 2019 között több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett
A hidrobiológus a Balatonhoz hasonló sekély tavaknál a parti növényöveknek, mint például a nádasoknak, rendkívül fontos szerepük van abban, hogy a kívülről érkező terheléseket, köztük például a tápanyagterhelést – például a műtrágyaát– visszafogják a nyílt víztől, megóvva attól, hogy gyors ütemben romoljon a vízminőség. „Ez a pufferzónaszerep megvédi magát a tavat.”
A Balatonhoz durván 1600 hektár nádas tartozik, ebből 1200 hektár van belül a mederben, a többi önkormányzati vagy magántulajdonú területeken található – ám a jogszabályok utóbbiakra is vonatkoznak. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő hozzátette: nagyon fontos lenne, hogy a nádasok egy részét – 200-400 hektárt – váltakozóan, évente vetésforgószerűen learassák, segítve a növény megújulását. Ha ugyanis megújul a nád, tovább képes az említett pufferzónaszerepet ellátni.