Javult a helyzet az utakon. Csökkent ugyanis a komolyabb - személysérüléssel járó vagy halálos áldozatot követelő - balesetek száma a legfrissebb hivatalos statisztika szerint.
A második negyedévben összesen 4366 ilyen baleset történt, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálos balesetek száma - jóval nagyobb mértékben - 25 százalékkal 109-re csökkent, a súlyos sérüléssel járó baleseteké pedig 4,5 százalékkal 1264-re csökkent.
Gyorshajtás a legnagyobb probléma
Közel harmadával esett vissza a sofőrök hibájából fakadó halálos balesetek száma. Ezeknek a közel felét a statisztikában hivatalosan "a sebesség nem megfelelő alkalmazása" okozta, vagyis a gyakorlatban a gyorshajtás volt a felelős. Ez jelenthet abszolút gyorshajtást, amikor a vezető túllépi a megengedett sebességet. Lehet azonban relatív gyorshajtás is, amikor az útviszonyokhoz képest vezetett gyorsabban a sofőr, arra nincs pontos statisztika, hogy az abszolút és a relatív gyorshajtás mennyiben felelős a balesetekért.
Az irányváltás, haladás és bekanyarodás szabályainak be nem tartása a halálos kimenetelű balesetek 19, az elsőbbség meg nem adása 16, a szabálytalan előzés a 12 százalékát okozta. Fontos, hogy a baleseti okoknál a rendőrségi a statisztika csak egyet nevesít, ám több tényezőnek is szerepe lehet bennük. Például, ha egy szabálytalanul kanyarodó autós karambolozik egy az elsőbbségi szabályokat figyelmen kívül hagyó, gyorsan hajtó másik járművel.
Ittasan inkább a biciklisek, robogósok okoznak balesetet
Mérséklődött az ittas vezető miatt bekövetkezett balesetek száma, 8,1 százalékkal 374-re. Ezeknek a felét az autók sofőrjei okozták, több mint negyedét kerékpárosok és közel nyolcadát segédmotorosok okozták.
Az ittas kerékpárosok és robogósok a forgalomban történő részvételükhöz képest jóval nagyobb arányban, 20, valamint 24 százalékban okoztak ittasan balesetet, mint a személygépkocsi-vezetők.
Az M1-es és az M0-s a legveszélyesebb
Miközben az összkép javult, a sztrádákon romlott a helyzet. Emelkedett a balesetek száma az autópályákon, amelyeken összesen 141 baleset történt, ez pedig 8,5 százalékos emelkedésnek felel meg. A legtöbb baleset az M1-es autópályán történt, a legkevesebb pedig az M6-oson. Az összes halálos baleset közül 7 történt autópályán.
Száz kilométer autópályára vetítve átlagosan 12 baleset jutott. Összehasonlításképpen ez a szám az M0-s autóúton 36 volt.
Budapest és Komáromban a legrizikósabb
A második negyedévben történt balesetek 70 százaléka lakott területen történt.
A 100 kilométerre vetített balesetek száma alapján a fővárosban a legrosszabb a helyzet, 20,5 baleset jutott ekkora szakaszra. A megyék közül pedig Komárom-Esztergom áll a leggyengébben 3,1 balesettel. A megyék közül kiemelkedik még Pest, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye,
Tolna megye szerepelt ebből a szempontból a legjobban, ott 0,7 karambol jutott 100 kilométerre.
Százmilliárdos károk
A baleseteknél komoly kár keletkezhet az autókban, de emellett a közlekedési statisztika méri a halálos áldozatokhoz, sérültekhez köthető veszteséget is, amelyet az úgynevezett fajlagos baleseti értékből látható.
Ez az elmúlt években növekedett, 2017-ben meghaladta a 450 milliárd forintot, ám a baleseti statisztika tartós javulásával csökkenésnek remélhetőleg lejtőre kerül.