A bővítésért felelős biztos "hiába feszül meg", mert a Balkán tényleges integrációjához politikai, stratégiai döntésekre van szükség, amit nem a biztosok, még csak nem is az Európai Bizottság hoz meg, hanem az Európai Tanács, ahol az európai országok miniszterelnökei és államfői ülnek. "Amíg ők nem döntenek úgy, hogy a Balkánt integráljuk, addig folyamatosan elhúzódó, részletkérdésekbe bonyolódó, stratégiai kérdések helyett szabályozási problémákkal foglalkozó, tárgyalásnak mondott, de valójában időhúzó folyamatnak leszünk a részei" - mondta a miniszterelnök.

Úgy látja, ma a nyugat-európai állam- és kormányfők között nincs akarat a további bővítésre, ami súlyos stratégiai hiba. Szerinte ugyanakkor egész Közép-Európa folyamatosan és kitartóan az Európai Unió bővítésének és a Balkán európai integrációjának a pártján áll.

Szerinte a Balkán a következő nagy lehetőség az Európai Unió számára, az az államszövetség következő nagy gazdasági motorja lehet és a nyugat-európaiak nem tudják fenntartani az életszínvonalukat a Balkán integrálása nélkül.

Ha a balkáni népek lehetőséget kapnak, akkor éppen úgy, mint a visegrádi országok, néhány év alatt fel fogják venni a tempót, meg fogják erősíteni a gazdaságukat, és az igazi nagy növekedés, gazdasági növekedés a Balkánról érkezik majd az Európai Unióba

- jelentette ki a magyar kormányfő, valamint szerinte az uniónak nagyobb érdeke a Balkán tagsága, mint maguknak a balkáni népeknek, nemcsak a biztonság, hanem a nyugatiak gazdasági érdekei szempontjából is.

Ha nem tudják bekapcsolni a Balkán életerejét és törekvéseit az európai gazdaságba, akkor óriási lehetőségről mondanak le - jelentette ki. Ezért arra bíztatta a balkáni országokat, hogy a legnagyobb önbizalommal és öntudattal álljanak ki az európai uniós tagságra vonatkozó igényük mellett - írja az MTI.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a bővítést nem lépték volna meg a mostani nyugati vezetők elődjei, akkor ma az Európai Unió gazdasága jóval gyengébb lenne, hiszen ma a növekedés és a többletteljesítmény Közép-Európából jön. Ha a közép-európaiak nem lennének az Európai Unió tagjai, akkor az európai, a nyugat-európai életszínvonal jóval alacsonyabb lenne, mint amilyen most. A négy visegrádi ország együttes kereskedelme Németországgal kétszerese a német-francia kereskedelemnek és háromszor nagyobb, mint a német-olasz kereskedelem volumene - fejtette ki.

Úgy értékelte, hogy nem túlzás ezért az a kijelentés, hogy a német gazdaság ma összeroppanna Közép-Európa nélkül.

A miniszterelnök azt javasolta, hogy a V4-ek és a balkáni országok az egész európai kontinens legmeghatározóbb gazdasági térségét építsék ki közösen. Hozzátette: ehhez be kell lépni az unióba, integrálódni kell a közép-európai térségen keresztül és nélkülözhetetlenné kell magát tennie a Balkánnak a német, az olasz és a francia gazdaság számára is. Hangsúlyozta: a V4-ek nem egyszerűen gazdasági célpontként tekintenek a Balkánra, hanem stratégiai lehetőségként, ami biztonságot ad, és az egész Európai Unió legdinamikusabban fejlődő térségének a megnövelését teszi lehetővé.

"Mi vasutakat akarunk, mi utakat akarunk, mi hidakat akarunk, mi az energiarendszereinket akarjuk összekötni, mi azt akarjuk, hogy ezek az országok ne csak fogadják a külföldi beruházókat, hanem termeljenek, versenyképes árukat állítsanak elő, és utána majd jöjjenek beruházóként hozzánk" - mondta.