Balog Ádám hangsúlyozta, az erre fordított vagyon a közösség "nem elkölthető" vagyona marad.

Az MNB alelnöke szerint ugyan vita van arról, hogy ezt az összeget lehetett volna más célra, például az államadósság csökkentésre is fordítani, de szavai szerint erre volt a legcélszerűbb ezt a pénzt átcsoportosítani.

"Mi úgy látjuk, hogy rendkívül jó helyre tettük" - fogalmazott Balog Ádám, megjegyezve, a nemzeti banknak erre egyébként a jegybanktörvény lehetőséget biztosít.

A jegybank alelnöke előadásában az MNB a gazdaságfejlesztésben, illetve a pénzügyi fenntarthatóságban betöltött szerepének újraértelmezéséről beszélt. Balog Ádám a gazdasági válságból való kilábalás kapcsán kifejtette: alapvető strukturális reformok szükségesek ahhoz, hogy fenntartható gazdasági pályára álljon a növekedés, és eközben a pénzügyi rendszer egyensúlyban legyen.

Ilyen reformok már történtek Magyarországon, ezek eredményeként a költségvetés stabilizálódott, a finanszírozási képesség is javult - tette hozzá.

Nemzetközi színtéren a jegybankok szerepe a reálgazdaságban, a makrogazdaság stabilitás-fenntartásában felértékelődött, különböző lazító programokat vezettek be a bankok annak érdekében, hogy a gazdaság ki tudjon lábalni a nehéz helyzetéből - hangsúlyozta a szakember.

Az alelnök a devizahitelezéssel kapcsolatban elmondta, a jegybanknak akkor lehet szerepe, amikor a devizahiteles elszámolások kapcsán a kamat- és árfolyamrés ügyét az Országgyűlés "végleg elvarrja", azaz kimondja, hogyan kell elszámolni az ügyfelek felé. Ehhez az MNB kész devizát biztosítani a bankoknak - tette hozzá.

Az elszámolás során szerinte körülbelül 3 milliárd eurós devizaigény jelenhet meg a bankoknál, amelynek kielégítésében a jegybank segíteni tud, az ezzel kapcsolatos előkészítési munkák már megtörténtek.

Ha olyan döntés születik, hogy forintosodnak ezek a hitelek bármilyen árfolyamon, akkor megnyílik egy ennél nagyobb olló a banki mérlegekben a devizapozició tekintetében, így a jegybanknak ismét szerepe lehet - mondta az MNB alelnök. Bár ez már nagyobb összeg, az ezzel kapcsolatos konverziók is biztonságosan megoldhatók a jegybanknál - mondta Balog Ádám.

Szerinte ehhez arra van szükség, hogy egyrészt a bankok vállalják, hogy bizonyos mértékben csökkentik a rövid külföldi forrásaikat, másrészt az MNB időben szétterítve tegye lehetővé a jegybanktól kapott deviza felhasználását a bankoknak. Így az MNB biztonsággal meg tudja oldani, hogy a konverzió - akár már az idén is - megtörténjen.

A vándorgyűlés utolsó, szombati napján előadást tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is. Parragh László kifejtette, gazdasági szemléletváltás történt 2010-ben, amelynek nagyon fontos eleme az volt, hogy hasonló gondolkodású lett, "azonos irányban indult el" a jegybank és a kormány.

A régóta húzódó strukturális reformok elindítása és részben véghezvitele, így például az egykulcsos adó és a teljesítményközpontú adórendszer bevezetése, valamint a foglalkoztatás szabályainak átalakítása nagyon fontos lépés volt ebben a szemléletváltásban - fogalmazott a kamara elnöke.

Hozzátette, a pozitívumok ellenére nem történt meg a felsőoktatás átalakítása, "a felszínét kapirgáljuk" a felnőttképzés átalakításának, kis túlzással semmi sem történt a kutatás-fejlesztés és innováció átalakításában, illetve nagy jelentőséggel bírna a gazdaságszervezés felerősítése is.

Baranyay László, az Európai Beruházási Bank alelnöke előadásában ismertetve a bank feladatait és működését elmondta, a következő időszakban a finanszírozás lehetőségeinek anyagi korlátai nincsenek, tehát a megfelelően előkészített projektek finanszírozása megvalósítható.

Kovács Árpád, a szervező Magyar Közgazdasági Társaság elnöke zárszavában elmondta, jövőre Miskolc ad otthont a sorrendben 53. Közgazdász-vándorgyűlésnek.