A banán és a főzőbanán 45 milliárd dolláros nemzetközi piacára leselkedő veszélyekre hívja fel a figyelmet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO. Konzervatív becslések szerint - mely szerint a fuzárium nem terjed tovább Latin-Amerikában - a TR4 továbbfertőzése leginkább Ázsiában jelent majd problémát, globálisan 2 százalékos termeléskiesést okozva. Ez 240 ezer munkahely megszűnését és a banán globális áremelkedését okozza.

Egy korábbi fizáriumfajta az 1950-es években tönkre tette a Gros Michel banánvariánst több milliárd dollár veszteséget és egy új banánfajta, a Cavendish elterjedését okozva. A FAO szerint a fuzáriumfertőzés különösen súlyos fenyegetést jelent, mivel több évtizedig túlél a talajban, ezért elhagyott földek és újonnan művelésbe vett területek kísérik útját. A TR4-es variáns nem csupán a Cavendish-t fertőzi, amely bár az egyik legnépszerűbb gyümölcs a nemzetközi kereskedelemben, kevésbé fogyasztják termőhelyein.

Kapcsolódó

Egyre nagyobb a banánfrász

A fertőzés terjedése megköveteli a fokozott éberséget a termelőterületeknél és a fejlett kereskedő országok - melyek az évi mintegy 100 milliárd banánt elfogyasztják - kutatói körében a betegség megelőzése és hatásainak mérséklése érdekében - mondta Sabine Altendorf, a FAO trópusi gyümölcsökre specializálódott elemzője.

A TR4 miatti banánfrász egy ideje már kísérti a piaci szereplőket, akik a jelek szerint nem igazán tudnak úrrá lenni a bajon. Már csak azért sem lehet tétlenkedni ez ügyben, mert a banán a világ legnagyobb mennyiségben és értékben exportált gyümölcse. S mivel az ültetvényeket a gombabetegség tizedeli, vannak, akik szerint a megoldást a génszerkesztés hozza el, miközben a fogyasztók inkább a biobanánt keresik.

Nemrég még a narancs és a banán jelentette az egzotikus gyümölcskínálat csúcsát Magyarországon. Akkoriban a nagyobb boltokban ananászt, mandarint is árultak, de csak konzervként. Mostanra azonban mi sem természetesebb, mint hogy egész évben vásárolhatunk itthon a banán és a citrusok mellett más déligyümölcsöt is - például ananászt, mangót, avokádót vagy éppen licsit -, nem beszélve az egyéb trópusi különlegességekről.

Veszélyes vegyszerek

Miközben a bőséges kínálatnak fogyasztóként örülünk, nem igazán foglalkozunk azzal, hogy az Európában forgalmazott zöldségek és gyümölcsök közel fele valamilyen vegyszermaradvánnyal szennyezett. Pedig ezt állapította meg egy átfogó uniós vizsgálat - igaz, hogy csak a termékek 3 százalékánál tapasztalták az egészségügyi határérték túllépését. A leginkább szennyezett a brokkoli volt, és akadt török szőlő, amelyben 19-féle szer maradványát fedezték fel. Minden második banán tartalmazott továbbá többféle kemikáliát, határérték alatti mennyiségben.

Egy másik jelentésből az derül ki, hogy az angol iskolákban a diákoknak juttatott gyümölcsökben és zöldségekben több a vegyszermaradék, mint a bolti termékekben. A szigetországban egy évtized alatt 123-féle növényvédő szert azonosítottak a kormányzati program keretében ingyenesen biztosított termékekben. Különösen magas szennyezettséget a következő gyümölcsökben találtak: alma, mazsola, banán. A bevizsgált élelmiszertermék 84 százaléka tartalmazott legalább egyféle növényvédő szert, 66 százalékuk többet is, akár 13-at.

A hivatalos szervek azzal nyugtatják a kedélyeket, hogy a szermaradványok nem okoznak visszafordíthatatlan egészségkárosodást, arra azonban nem adnak választ, miért ilyen kirívóan magas a termékek vegyszertartalma. A veszélyes szerek közül az imazalil nevű gombaölő hatóanyag volt a leggyakoribb, amely irritálhatja a bőrt és károsíthatja a májat. Továbbá az állatkísérletek során libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást okozott.

Az imazalil - a sokat emlegetett glifozáttal együtt - feltételezett humán karcinogén - azaz rákkeltő - peszticid. Ennek ellenére szívesen alkalmazzák a Fairtrade bizniszben, vagyis a fejlődő országokban termesztett, és onnan méltányos áron, a fejlett világ egy részére jellemző lelkiismeret-furdalás csillapítására, egyfajta jótékonykodás keretében beszerzett növényi termékek esetében. A szennyezések hiába nem érik el a határértékeket, az összeadódó hatás miatt a szennyezett zöldségek és gyümölcsök fogyasztása így is meglehetősen kockázatossá válhat. A brit jelentést kiadó Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) szerint az oktatási intézményekben azonnal át kellene térni a biotermékekre.

A nagy banánbiznisz

Eközben a banán a legjelentősebb mezőgazdasági exporttermék a gabonafélék, kávé és kakaó után - emellett helyi szinten is széles körben fogyasztják. A mintegy 100 millió tonna elfogyasztott banán csaknem 20 százalékát exportálják, ebből 6 millió tonnát Ecuador, a világ legnagyobb banánexportőre. A világ legnépszerűbb gyümölcse mintegy 400 millió termelőnek és családok tömegeinek jelent megélhetést a fejlődő világban. Azonban nem mindenhol kezelik megfelelően a banántermesztésnél használt vegyszereket. A költségek alacsonyan tartása miatt a termelők sokszor a dolgozóik és a természeti környezet számára katasztrofális következményekkel járó döntéseket hoznak. A banánültetvényeken például 10-szer annyi növényvédő szert használnak, mint a fejlett világ más ültetvényein.

Pedig a vegyszereknek való folyamatos kitettség a fogyasztók mellett a banánültetvényeken dolgozókra és a környéken élőkre is komoly egészségügyi következményekkel járhat. Ezt a veszélyt csökkentheti, hogy a FAO a világ legnagyobb banánexportőrével, Ecuadorral közösen ajánlásokat dolgozott ki a növényvédő szerek megfelelő tárolására, kezelésére és használatára vonatkozóan.

A szervezet partnereivel elindított egy 98 millió dolláros programot is a banánt fenyegető veszély ellen, amit a TR4 okoz. Ez ugyanis valóban komoly károkat okoz a kereskedőknek és termelőknek. A betegség igen alattomos, akár évekig is életben maradhat a talajban, és gyorsan is terjed, könnyedén például a fertőzött eszközök, víz, lábbelik vagy járművek segítségével. Az ötéves program célja, hogy megállítsa a további terjedést és kezelje a már kialakult fertőzést.

Az új TR4 törzset először Délkelet-Ázsiában azonosították a kilencvenes években, azóta 10 ország 19 területén bukkant fel, köztük a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Mozambikban. Észak-Mozambikban például 2013-ban észleltek TR4-et, a fertőzött terület még mindig karanténban van. A két érintett vállalat egyike csődbe ment és a banánüzemek megsemmisültek. A másik cég még termel, de szigorú követelményeket kell teljesítenie, és a termést csak helyi szinten értékesítheti.

Ausztráliában a banánt egész évben termesztik a hazai piacra. A TR4 szennyezte ottani területen három vállalat működik. Az egyiket az Australian Banana Growers Council megvásárolta és lezárta; a másik kettő még működik. A kórokozó Libanonba, Izraelbe, Indiába, Jordániába, Ománba, Pakisztánba is eljutott, 2018-ban Mianmarban azonosították, aztán Délkelet-Ázsiában. Randy Ploetz növényi patológus szerint "mindenütt ott van".

TR4: a Fusarium mumusa

A banánágazat eközben elvárja, hogy soha többé ne termeljenek banánt a szennyezett talajon. "Az a talaj, amelyen nőtt, most már a gombával tele van, haszontalan a banántermesztés számára." A gomba ugyanis a földben él, és például a dobozok porára terjedhet ki. A mai napig nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy maga a banán magában hordozza a gombát.

De mi is a Fusarium TR4? A Fusarium oxysporum cubense család részeként a betegséget okozó gomba a XX. század elején pusztított a banánültetvényeken, és ezzel mintegy 2 milliárd dollár veszteséget okozott. Továbbá kiszorította a Gros Michel banántípust, amely helyett az ellenálló Cavendisht kezdték használni a termelők. A TR4 eddig mintegy 100 ezer hektár banánültetvényt fertőzött meg, a Cavendish típusú banánt is, egyesek szerint csak erre a fajtára veszélyes igazán. A Cavendish napjainkban a banántermelés felét adja, a globális banánexportnak pedig a 99 százalékát. A fertőzött növény levelei elsárgulnak, elvesztik tartásukat és mintegy "szoknyát" képezve vonják be a növény törzsét. A TR4 pusztítása közel áll a teljeshez. Két-kilenc hónappal a fertőzés után a belsejéből kiszakadt növény összeomlik önmagában - mondja Randy Ploetz. "Mintha valaki gyomirtóval ment volna neki az ültetvénynek."

Nemzetközi összefogás hiányában szakértők szerint 2040-ig akár 1,6 millió hektár banánültetvényt is elérhet a fertőzés - azaz a teljes banántermelés hatodát, 10 milliárd dollár éves értékben. A FAO programja révén azonban az érintett területek nagysága akár 40 százalékkal is csökkenthető lehet. Ehhez viszont a még nem fertőzött területekre módszereket kell kidolgozni a vizsgálathoz, felismeréshez és a gyors reagálásra. A tervek szerint minden ma a programba fektetett 1 dollár 20 év alatt 98 vagy akár 196 dollár hasznot hoz majd. A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény növény-egészségügyi előírásait betartva ugyanis megelőzhető a fertőzés tovaterjedése. A válaszlépések attól is függnek, hogy kistermelők területén történt a fertőzés, vegyes növénygazdálkodású területen vagy monokultúrában.

Bejön a képbe a GMO, de...

A gomba viszont nagy gondot okoz, nemcsak azért, mert évtizedekig a talajban marad, hanem mert a peszticidek számára áthatolhatatlan. Vagyis azok a vegyszerek, amelyek miatt a banán az emberi egészségre veszélyes lehet, semmit nem érnek vele szemben. Így kerülnek képbe az egészségre szintén bizonytalan hatású, genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) is azon tudományos kutatások között, melyeket a banán kipusztulásának megállítása érdekében folytatnak. Az ezzel foglalkozó tudósok és támogatóik szerint a génszerkesztés lehet az utolsó esély a Cavendish banán megmentésére. Ahhoz persze, hogy a banán génszerkesztésében sikeresek legyenek, meg kellene oldaniuk egy jóval nagyobb problémát: kiküszöbölniük a GMO-növényeknek a társadalmi elutasítását, ami nem valószínű, hogy sikerül.

Eközben Ausztráliában már létezik a TR4 rezisztens banán, James Dale, a Brisbanei Queenslandi Egyetem professzora jóvoltából. James Dale remélte, hogy 2021-ben a génszerkesztett Cavendish-t eladja, mint az első, Ausztráliában genetikailag módosított banánt. Egy másik kísérletet is futtat Dale, mégpedig Ugandában, az A-vitaminnal dúsított Cavendish banán kapcsán, ezt a Bill és Melinda Gates Alapítvány finanszírozza. Dale problémája az, hogy új növényei géntechnológiával módosított szervezetekként (GMO) vannak besorolva. A GMO-val való kísérletezés pedig csak olyan szigorú feltételek mellett engedélyezett, melyek megakadályozzák az emberekre esetleges káros hatásait. S minimalizálják azt a lehetőséget, hogy a génmódosított növények versengjenek a természetben előforduló növényekkel, és genetikai változásokat vezetnek be.

Ugandán és Ausztrálián kívül a génmódosított banán jövője sivárnak tűnik. Az EU-ban csak 64 génmódosított növény kerül forgalomba - mindegyik gyapot, kukorica, olajrepce, szójabab vagy cukorrépa változata - és ezek túlnyomó többségét takarmányozásra használják. Az EU-ban csak egy génmódosítottn övényt termesztenek, ez - a MON 810 -, egy olyan géntechnológiával módosított kukorica, amely ellenállóvá válik egy olyan lepke számára, amely lyukakat fúr a növénybe. Már James Dale is úgy véli, hogy TR4-rezisztens banánok valószínűleg nem hagyják el Ausztráliát. Azt gyanítja, hogy - néhány egyedi eseten kívül - a világ soha nem fogadja el a génmódosított banánt. "Elvesztettük a GMO-csatát" - véli a szakértő.

Az Európai Unióban biztosan. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) hiába hagyott jóvá 2016-ban egy olyan növényt, amelyet egy új eszköz, a CRISPR nevű génszerkesztő alkalmazásával hoztak létre. Utóbb az USDA tisztázta álláspontját: nem szabályozna "olyan új technikákat, amelyeket egyre növekvő mértékben használnak a növénytermesztők, hogy olyan új növényfajtákat állítsanak elő, amelyek megkülönböztethetetlenek a hagyományos tenyésztési módszerek által kifejlesztett módszerektől." Nos, Dale CRISPR-et is használt a Cavendish genom módosítására, de végül nem járt sikerrel. Később pedig az Európai Bíróság kétségbe vonta a CRISPR által szerkesztett banán jövőjét is, úgy döntve, hogy a CRISPR által szerkesztett növények nem mentesülnek a génmódosított növények termesztését és értékesítését korlátozó hatályos jogszabályoktól.

Merre tovább?

Panamában a banántermesztés megújulási projektjének végére 900 hektárnyi banánt ültetnek el, több ezer munkahelyet generálva. Nagy elvárásai vannak Hondurasnak is, a több mint félmilliárd dollár értékű exporthoz képest javulást vár. A kihívás most az, hogy kiterjessze a területet, és javítsa a termesztést új technikákkal. Az Egyesült Államok a mexikói banánt választja, amikor valami ok miatt kiesik az amerikai termés, emlékezetes például az Irma hurrikán, amely súlyos károkat okozott a floridai banántermesztésben. Mexikó meleg időjárása és a hideg tárolás hiánya miatt ugyanakkor a banán érlelődik, ami megnehezíti az értékesítését, mert a fogyasztók jó termést keresnek, nem "érettet".

Kínában a meleg időjárás miatt a hazai banánok széles választéka áll rendelkezésre. Ugyanezen meleg időjárás miatt azonban a fogyasztók inkább a nyári gyümölcsöket keresik, a hazai banán ára általában alacsony. Miközben Kína Ecuadorból származó banánt is importál, a Fülöp-szigetek, amely közelebb van és hozzáférhetőbb, továbbra is a legnagyobb szállító. Az érlelési helyiségekben a közelmúltban bekövetkezett beruházások a szupermarketekben a jó érlelésű gyümölcsök kínálatának növekedését eredményezték. Egy nagy importőr azt reméli, hogy a banán a jövőben fontos elem lesz, és minden kínai napi két banánt fogyaszt majd.

Peru és a Dominikai Köztársaság az ökológiai gazdálkodásban hisz. Utóbbi kifejezetten erre összpontosít, s bár a legismertebb biobanán máris a szigeté, a művelés is nehezebb, ezért új módszereket vetettek be. Az ország nemcsak elkötelezett a banán ökológiai termesztése mellett, kifejezett célja, hogy világszerte az egyik legfontosabb exportőrré váljon. Kereskedők szerint hosszú távon erősödni fog a biobanán iránti kereslet. Néhány kiskereskedelmi banánbeszállító már ma is azt mondja, hogy éves forgalmának több mint fele ökotermékből áll. A jelek szerint ez a tendencia a következő években folytatódhat.