2020. március 2. nagy nap lesz a magyar pénzforgalmi rendszer történetében, ekkor indul az azonnali utalás. Ha minden flottul megy, pezsgőt bonthatnak a bankok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és a tranzakciókat levezénylő Giro Zrt. is. A legnagyobb nyertesek persze a banki ügyfelek lesznek, akik immár úgy utalhatnak egymásnak akár telefonszámra vagy e-mail címre is pénzt, mint most a revolutosok és más fintech-cégek ügyfelei.

Jó lesz, kényelmes lesz, és csökkentheti majd a készpénz-használatot, ami évente 450 milliárdos extra költséget terhel a nemzetgazdaságra. Használtautót is lehet majd több guriga 20 ezres nélkül venni 10 millió forintig, hiszen 5 másodperc múlva ott lesz a pénz az eladó számláján. Az sem lesz gond, ha az asztaltársaságnak szét kell dobnia nyolc felé egy számlát, nem kell bedobálni a sok aprót, aztán meg kiguberálni a visszajárót, egyszerűen csak átutalja mindenki pár másodperc alatt a saját részét annak, aki rendezte a cechet.

Kapcsolódó

Ha minden jól megy, még azt is megérhetjük, hogy a menyasszonytáncnál is ezt használják majd a lagzikban, például egy projektorral ki lehetne vetíteni a falra, hogy állnak az átutalások az ifjú pár számláján. Mert működni fog a rendszer éjjel-nappal, hétvégén is, a legnagyobb buli közepén is.

Légy a levesben

A projektoros, átutalásos menyasszonytánc azonban momentán utópiának tűnik, belerepült ugyanis egy jó nagy légy a húslevesbe. Az azonnali utalás a jelek szerint pénzbe fog kerülni, a bankok díjat fognak felszámítani, amikor az ügyfél ilyet kezdeményez. Ott van viszont a havi kétszeri, 150 ezer forintig ingyenes ATM-es készpénzfelvétel, abból anélkül lehet dobálni a húszezreseket a vájlingba, hogy a lagzin a bank is keressen. Márpedig a menyasszonytáncot nem azért tartják, hogy a bank megszedje magát.

Erre az MNB-ben is rájöttek, és már lassan egy éve igyekeznek puhítani a bankokat, hogy tegyék már egy kisebb átalánydíjért cserébe ingyenessé az átutalásokat. A bankok viszont hajthatatlanok. Közölték: amíg nekik tranzakciós illetéket kell fizetniük az ilyen ügyletek után, nem tehetik ingyenessé azokat. Ez teljesen logikus érvelés, az állam még az ingyenes készpénzfelvételek után is beszedi a bankoktól az illetéket, annak a költségét is valahogy rá kell terhelniük az ügyfeleikre.

Az átutalások illetékterhét hosszútávon nem nyelhetik le a bankok, a költséget valamilyen módon kénytelenek a fogyasztókra visszaterhelni, a szolgáltatás kiadásait ugyanis annak kell megfizetni, aki használja. Az MNB pedig hiába dacoskodik, hogy de igenis, elvárja az ingyenes utalásokat, a pénzügyi közvetítőrendszer prudenciájára is ügyfelnie kell, amibe nehezen fér bele, hogy előírja a bankok számára veszteséges üzletágak működtetését.

Visszafelé sülhet el a taktikai atomfegyver

A tranzakciós illetéket a mostani jegybankelnök, Matolcsy György találta ki még nemzetgazdasági miniszter korában. A 2013 óta létező közterhet a XXI. század taktikai atomfegyverének nevezte. Nos, ez a fegyver most könnyen visszafelé sülhet el, ha az azonnali utalás helyett népszerűbb marad a készpénz.

Volna pedig megoldás, tavaly már majdnem sikerült is meglépni. A parlament előtt volt az a törvényjavaslat, amely a bankkártyákhoz hasonlóan átalánydíjassá tette volna a lakossági bankszámlák esetében a tranzakciós illetéket. Az érintőkártyák után most évente 500 forintot fizetnek a bankok, az volt a terv, hogy a bankszámlákat egységesen 800 forintos tranzakciós illeték terhelje.

Öngólt rúgott a PM a szuperkötvénnyel

A bankok már gőzerővel készültek az új időkre új számlacsomagokkal, amikor a kormány visszavonta a javaslatot azzal az indokkal, hogy kell a pénz a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kamatára meg a háromgyerekes családok hétüléses autóira és a többi családtámogatási programra. A Pénzügyminisztérium azzal érvelt, a szuperkötvény majd csökkenti a készpénzhasználatot, de hatalmas öngólt rúgott. A készpénzállomány MÁP+ ellenére folyamatosan hízik.

Ez a terv tehát nem jött be, érdemes lenne megfontolni az eredetit, a tranzakciós illeték átalánydíjassá tételét. Már csak azért is, mert bankkártyáknál bejött ez a húzás, a bankok akciókkal, kedvezményekkel honorálják, ha az ügyfél aktívan vásárol a plasztiklappal. Ha az átutalásokra is bevezetnék ezt az illetéket, könnyen lehet, hogy a hitelintézetek az azonnali fizetést használóknak is nyújtanának hasonló kedvezményeket.

A mostani adórendszer mellett viszont ez aligha történik majd meg. Elő lehet persze írni a bankok számára, hogy hozzanak létre olcsó számlacsomagokat korlátlan számú átutalással, akár úgy is, hogy ezek számukra veszteségesek legyenek. A végtörlesztés és hasonló intézkedések óta nem lenne ebben semmi meglepő. Arra viszont nem kötelezheti a bankokat senki, hogy azokat az ügyfeleket, akiken nagy a ráfizetésük, megtartsák. Ez pedig azt jelenti, hogy a bankok az azonnali fizetés bevezetése után nem hogy nem fognak akciókkal kedveskedni azoknak, akik sokat és gyakran utalnának az új rendszerben, hanem éppen ellenkezőleg, az átutalásoktól idegenkedő ügyfelekért indulhat meg a nagyobb verseny.