Rekordot döntött a vállalatok hitelállománya március végére, a háztartásoké pedig öles léptekkel közelíti a 2008-2009-es válság nyomában kialakult történelmi csúcsot, amikor a devizahitelek árfolyamának megugrása miatt 8700 milliárd forint fölött tetőzött a lakosság bankhiteleinek volumene. Most márciusban 8 326,7 milliárd forint volt a háztartások hitelállománya, csaknem 1000 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban, a vállalkozások pedig 9 527,6 milliárd forintnyi hitellel rendelkeztek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. 

Rekordon a vállalati hitelállomány

Kapcsolódó

A vállalati hitelállomány annak ellenére is nőtt, hogy a nagyvállalatok sok esetben az MNB Növekedési Kötvényprogramjában (NHP) bevont forrásokat nem beruházásokra fordítják, hanem korábbi bankhiteleik kiváltására. A kis- és középvállalkozások számára is elérhető hitelprogram is dübörög, az NHP Hajrában már 2220 milliárd forintnál tart a szerződéses összeg, emellett más kedvezményes hitelprogramok, például az MFB újraindítási gyorskölcsöne is igyekszik forrással ellátni a cégeket. 

A vállalatok hitelállománya a tranzakcióknak köszönhetően szezonálisan igazítva 84,1 milliárd, míg a szezonális hatások kiszűrése nélkül 92,4 milliárd forinttal nőtt csak márciusban, a háztartásoknál szezonálisan igazítva 103,9 milliárd forintos, míg szezonális igazítás nélkül 114,3 milliárd forintos növekedést mért az MNB a hitelintézetek adatai alapján. Ezek az adatok azt mutatják meg, mennyivel több hitelt vettek fel a cégek, illetve a háztartások annál, mint amit visszafizettek. A növekedésben így nem csak a friss hitelek mennyisége játszik szerepet, de a moratórium is, ami miatt az esedékesnél kevesebb törlesztés folyik be a bankokhoz. 

Éledezik a személyi hitelek piaca

A lakossági hitelek iránti igény átalakulóban van. A szuper olcsó személyi hitelek tavaly év végén a thm-plafonnal együtt eltűntek, helyettük megjelentek a piacon a fogyasztóbarát személyi kölcsönök. A kereslet fokozódott az idén, de nem éri még el a koronavírus-járvány előtti időszakét. Márciusban 31,4 milliárd forint volt az ilyen hitelek szerződéses összege, majdnem annyi, mint tavaly márciusban, de akkor már a járvány miatt visszaesett a hitelezés. Az ezt követő hónapokban megszokott 25 milliárd forint körüli átlagos összeghez képest viszont szemmel látható az élénkülés. 

A babaváró hitelek iránt is nőtt a kereslet, márciusban 55,77 milliárd forint volt a szerződéses összeg, ami tavaly nyár óta nem látott érték. A babaváró hitelek március végén fennálló állománya 1191,8 milliárd forint volt. A program kezdetétől március végéig összesen 1226 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződést a háztartások a hitelintézetekkel, a két összeg közötti különbség a már elengedett hitelekből adódhat, ha két gyerek - például ikerpár - született a kölcsön felvétele óta, elengedték a fennálló tartozás 30 százalékát, három gyereknél pedig a teljes tartozást. 

A lakásfelújításokra járó támogatások is növelik a szabad felhasználású hitelek iránti keresletet. Még mindig sok család gondolkozik úgy, hogy ha elnyerik a támogatást, és az államkincstár egyébként is kifizeti a felújítás költségeinek egy részét, optimális esetben a felét, akkor az önerőt érdemesebb úgy előteremteni, hogy nem jegyeznek be hozzá jelzálogot az ingatlanra, mint a támogatott hitel esetében. A támogatásból ők maguk is tudják majd előtörleszteni a hitelt akár személyi kölcsönről, akár babaváró támogatásról van szó. Egy személyi hitellel kapcsolatos ügyintézés pedig egyszerűbb és gyorsabb, mint a támogatott jelzáloghitel igénylése. 

A lakáshitelpiac történelmi csúcson jár

Márciusban 108,9 milliárd forintnyi lakáshitelt nyújtottak a hazai bankok, ami történelmi rekordnak számít. Ezzel az első negyedévben 247 milliárd forintot meghaladó értékű lakáshitelre szerződtek a bankok, ami szinte hajszálra pontosan annyi, mint 2020 első negyedében volt. A növekedés hátterében állhat, hogy az idéntől illetékmentessé váltak a csok-kal vásárolt lakások, emiatt sokan halaszthatták el az ingatlanvásárlást tavalyról az idei évre. 

A hitelfelvételt az sem vetette vissza, hogy márciusban a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója az előző hónaphoz képest enyhén nőtt. Az új lakáscélú hitelszerződések döntő többségét éven túli kamaixálás mellett kötötték a háztartások a hitelintézetekkel, a kamatfixálás átlagos hossza 108 hónap volt. A személyi hitelek esetében az átlagos hitelköltség mutató csökkent.

Beindult a devizázás 

A háztartások betétállománya is nőtt márciusban, és 11550,6 milliárd forintos rekordra szökött. Az MNB adataiból világosan látszik, hogy a kisbefektetők ismét vérszemet kaptak a rekord gyenge forint láttán. Márciusban nagyon közel járt az euró/forint árfolyama a 2020. április 1-jei csúcshoz, amikor majdnem elérte a keresztárfolyam a 370-es lélektani határt. Az idén márciusban 369,238-nál tetőzött az árfolyam, de ez is elég volt ahhoz, hogy sokan döntsenek úgy, most már megéri az eurót vagy más devizát forintra váltani.

Ennek is köszönhető, hogy a hónap folyamán összesen 80,5 milliárd forint került háztartási bankbetétekbe, de miközben a forint betétek állománya több mint 115 milliárd forinttal nőtt, a devizabetéteké csaknem 35 milliárddal csökkent. A forint gyengülése ellenére ezért a devizabetétek állománya márciusban végül csökkent, a februári 1600 milliárd forintot meghaladó rekord után 1589,6 milliárd forintra mérséklődött.