Terrorizmusfinanszírozási és pénzmosási kockázat miatt nehezen tudnak bankszámlát nyitni a menekültek, mert a bankok elutasítják számlanyitási kérelmüket - derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) 2017-es jelentéséből. Ugyanakkor a pénzintézetek eljárása nem egységes: míg a menekültek által a hatóságnál bepanaszolt bankok elutasították a számlanyitási kérelmeket pénzmosási, illetve terrorfinanszírozási kockázat miatt, addig más magyarországi pénzintézeteknél sikerült fizetési számlát nyitniuk a menekülteknek.
Ennek ellenére az EBH szerint mindez nem sértette az egyenlő bánásmód követelményét. Nem volt ugyanis kimutatható, hogy a bankok kockázatfelmérési gyakorlata automatikusan a szolgáltatás nyújtásának megtagadásához vezetett a kérelmezők származási országának állampolgárai esetében. Egyrészt a bepanaszolt pénzintézetek bizonyítani tudták, hogy nyitnak számlát az adott ország állampolgárai, illetve oltalmazottak, menekültek (köztük befogadóállomásokon lakcímmel rendelkezők) számára. Másrészt igazolták, hogy az egyes esetekben mely konkrét körülmények - például ellentmondásos adatok szolgáltatása, az ügyfél, illetve kísérőjének magatartása, az elvárt együttműködés hiánya - alapján döntöttek arról, hogy elutasítják a számlanyitási kérelmet.
Ugyanakkor az EBH jelentéséből az is kiderült, hogy a pénzmosási, illetve terrorizmusfinanszírozási kockázat mellett a rendkívül kedvezőtlen jövedelmi helyzet - az ügyfél semmilyen jövedelemmel nem rendelkezett - is szerepet játszott adott esetben a számlanyitás sikertelenségében.
A Magyar Idők még júniusban írt arról, hogy ezrével tettek tavaly bejelentést a hazai bankok és más szolgáltatók az adóhatóság pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen küzdő információs irodájánál. A múlt esztendőben több mint száz tranzakciót akasztottak meg azért, hogy a büntetőeljárás sikerét garantálják, ezzel ötmilliárd forint továbbutalása elé gördült akadály. Volt például olyan bank, amely egymaga több mint kétezer alkalommal kereste meg a NAV egységét. Nem tétlenkedtek ugyanakkor a pénzváltók sem, hiszen tavaly majdnem nyolcszázszor fordultak a különleges szervezethez. Néhány alkalommal könyvelő, ügyvéd, közjegyző, postai szolgáltató és kaszinó is küldött információkat, hét esetben pedig az államkincstár is jelentkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal irodájánál.
Azt ugyanakkor tudni kell, hogy eleve csak úgy kaphat valaki menekült vagy oltalmazotti státuszt, hogy kérelmüket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal is kivizsgálja. Így elvileg már ekkor kiszűrik az olyan embereket, akik a terrorizmust akarnák finanszírozni. A menekült jogállása pedig szinte csak a választójogban tér el az állampolgártól, teljesen szabadon, legálisan mozoghat, dolgozhat, lakhat az országban. Ehhez pedig bankszámla is kell. A munkaerőhiány miatt amúgy Budapesten nagyon könnyű most munkát találni a menekülteknek. Főleg az építőiparban vagy a vendéglátóiparban tudnak elhelyezkedni. A bevándorlási hivatal oldalán található honosítási feltételek pedig egyáltalán nem zárják ki, hogy egy menekültből magyar állampolgár legyen.
A kép forrása: Napi/Marton Szilvia.