A moratórium eredményeként 2020 végéig 1700-1800 milliárd forint, vagyis a tavalyi GDP 3,6-3,8 százalékát kitevő elhalasztott törlesztés maradhatott a reálgazdaságban.
Az adatok cáfolják a korábbi kétkedőket, akik szerint a túl széles körben igénybe vehető és időben elnyújtott moratórium kockázatos lehet a bankrendszernek - fogalmazott Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese a napilapnak.
Véleménye szerint a hitelfelvevők pénzügyi tudatosságát bizonyítja, hogy sokan valóban csak addig élnek a fizetéskönnyítő lehetőséggel, amíg arra szükségük van. A pénzintézetek számára pedig megnyugtató, hogy azon országokban, ahol a moratórium már lejárt, nem ugrott meg a nem teljesítő hitelek aránya.
Jelenleg a tapasztalatok összegyűjtése zajlik, amelyek után a kormány összegzi és mérlegeli az érveket – magyarázta az államtitkár.
A Bankszövetség állásfoglalásában már jelezte, a gazdaság stabilitásának és gyors növekedési pályára állítása érdekében támogatja, hogy a moratórium meghosszabbításában a rászorulók, a koronavírus-járványban jelentős károkat elszenvedő családok és vállalkozások kaphassanak további, célzott segítséget.
Tállai András szerint most azt kell vizsgálni, hogy a fizetéskönnyítő eljárás célzott továbbvitele mellett miként biztosítható, hogy a pénzintézetek a hitelezés folyamatos fenntartásával tudják segíteni a gazdaság koronavírus-válságot követő újraindulását.
Ugyanakkor a gazdaság jövője szempontjából legalább ennyire fontos, hogy visszatérjenek a rendes törlesztéshez azok az ügyfelek, akik tudnának, de nem akarnak törleszteni, így valójában már nincs szükségük a moratóriumra, csak kihasználják.