A három legfontosabb időtáv, amelyen a két befektetési lehetőséget vizsgálni érdemes, az a hat hónap, az egy év, valamint a három év, hiszen a lakossági állampapírok növekménye több mint 86 százalékban ezeken a futamidőkön történt - mondja Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu szakértője, majd hozzátette, hogy a jobb összehasonlíthatóság kedvéért a bankbetéteknél a feltételmentes konstrukciók mellett a friss forrás bevonását igénylő, de egyéb feltételeket nem támasztó konstrukciókat vizsgálta az összehasonlítás.
A bankbetét és az állampapír alapú befektetéseknél a kamatszázalékok mellett más feltételeket is figyelembe kell venni. Míg az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK) vezetett állampapírok esetében nem merül fel semmilyen pluszköltség, addig a bankbetétek esetében érdemes számolni a betéthez szükséges bankszámla költségeivel is. Az összes ilyen költséget figyelembe véve Bonda szerint a jelenleg elérhető legjobb, új forrásos bankbetét hat hónapra 9,10, egy évre 8,80 százalék kamatot ajánl, míg hároméves időszakra nincsen új forráshoz kötött bankbetéti ajánlat. A feltételmentes bankbetéteknél a - költségek levonása utáni - legjobb ajánlat 6 hónapra 7,11, egy évre 6,98 százalék, míg három évre 6,56 százalék. A bankbetéti ajánlatokkal szemben a Fél éves Kincstárjegy 6,75 százalékot ajánl, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy 7,25 százalékot, míg a Prémium Magyar Államkötvény 9,5 százalékot.
A Bankmonitor szerint a hároméves futamidőn kedvezőbb befektetési lehetőséget kínál az állampapír, ugyanakkor arra is rámutat, hogy a Prémium Magyar Államkötvény esetében kérdéses a 9,5 százalék a teljes futamidőn, hiszen az államkötvény kamata az inflációs ráta értékéhez igazodik - vonta le a konklúziót a szakértő, aki szerint egyéves időtávon belül a friss forrást igénylő bankbetétek kedvezőbb befektetést jelentenek az állampapírnál, 6 hónapon belül pedig a feltételmentes lekötések is racionálisabb választást jelentenek a kedvezőbb kamatozásnak köszönhetően.
Állampapír vagy bankbetét?
A kamat, illetve hozamajánlatot követő fontos döntési szempont - a befektetés biztonsága - tekintetében nincsen alapvető különbség az állampapírok és a bankbetétek között 100 ezer euró, azaz körülbelül 28,5 millió forintig. Eddig az összegig ugyanis állami garancia védi a betétesek pénzét az összes bankbetétre és a felhalmozott kamatra banki fizetésképtelenség esetén. Az állampapírokra pedig a nevüknél fogva korlátlan állami garancia vonatkozik.
Ami a harmadik fő szempontot, a rugalmasságot illeti, az állampapírnak a konstrukciójából adódó kétségtelen előnye a bankbetéttel szemben, hogy amennyiben futamidő lejárta előtt szükség van a befektetett pénzre, úgy mérsékelt kamatveszteséggel értékesíteni lehet a papírokat. A bankbetétek esetében ezzel szemben ma még a teljes kamatveszteség a jellemző. A rugalmasabb banki konstrukciók, ahol mérsékelt a kamatveszteség a betét feltörésénél, meglehetősen ritkák még a piacon, és nem is tartoznak a legkedvezőbb ajánlatok közé.