Mennyire törvényszerűek a 20-as évek válságai? Törvényszerű, hogy a növekedési periódusokat megtörik nehezebb évek, de a mostani válságoknak vannak-e fundamentális okai vagy a pandémia és a háború okozta ezeket?
A világgazdaságban megfigyelhetők ciklusok, amik természete, hogy több év gazdasági felfutás után túlfűtötté válhatnak a gazdaságok és részben maguktól, részben a monetáris szigorítások következtében rövidebb visszaesés, recessziós periódus következik be. 2019-ben már látható volt a világgazdaság lassulása, amit részben az akkor fellángoló amerikai-kínai kereskedelmi konfliktusok, vámháborúk is fokoztak, azonban válságra nem lehetett számítani. A hazai gazdaságban is mutatkoztak a lassulás jelei a 2018-as, 5,4 százalékos gazdasági növekedést követően, de ez csupán egy 4 százalékos növekedéshez való visszatérésnek, enyhe konszolidációnak tűnt. 2020 első két hónapjának adatai alapján minden remény megvolt arra, hogy a 4 százalékos körüli növekedés abban az évben folytatódhat: élénk volt a kiskereskedelem, rekordokat döntögetett a turizmus-vendéglátás, továbbra is kifejezetten magas volt a beruházási ráta, többek között a beáramló működő tőke, a kedvező kamat- és üzleti környezet hatására. Kissé beárnyékolta a folyamatokat a romló külső egyensúly, de ez még nem ért el kezelhetetlen mértéket, az államháztartás pedig alapvetően rendben volt. Mivel március közepéig továbbra is erősen teljesített a hazai gazdaság, a március közepén történt leállás az első negyedév csak kis részét érintette, ekkor a hazai gazdaság szenvedte el az egyik legkisebb veszteséget. A hazai gazdaság kedvező fundamentumait tükrözi, hogy a Covid utáni helyreállás is a leggyorsabbak között volt. A pandémia egy erős fellendülés közepette érte az országot, tehát láthatóan a pandémia okozta a válságot.
Ugyanez mondható el a 2022-es évre is. 2022 elején még folytatódtak a pandémiát követő helyreállási folyamatok, különösen a turizmus-vendéglátás területén, de a fogyasztásban és beruházásoknál is látszott az elhalasztott fogyasztás és beruházások pótlása. 2022 első negyedéve kifejezetten erős volt, amiben a lakossági transzferek egyszeri hatása is szerepet játszott. Amennyiben nem következett volna be a háború, elkerülhető lett volna az élelmiszer- és energiaválság, valamint az ezek árrobbanásából származó elszálló infláció. Így nem romlottak volna a reálbérek, feltehetően a forint meredek gyengülésére sem került volna sor, elkerülhetők lettek volna a meredek kamatemelések, tehát összességében a külső feltételek romlása okozta a tavaly indult válságot is. Ezt pedig a tavalyi kirívóan súlyos aszály is súlyosbította.
Összességében kijelenthető, hogy a 2020-as évek elején látott eddigi két – viszonylag súlyos – válság elsősorban egyedi eseményeknek köszönhető, előre nem látható politikai döntések következményeként bekövetkező reálgazdasági és társadalmi válság, így akár a mostani évtizedben, akár a későbbiekben esetlegesen bekövetkező hasonló események előrejelezhetetlenek, így nehéz törvényszerűséget megállapítani bennük.
A magyar vállalati szektor milyen állapotban futott bele ebbe a turbulens időszakba?
Kifejezetten nehéz időszakot élnek most a vállalkozók és vállalatvezetők. Arra kényszerültek, hogy újragondolják korábbi beruházási elképzeléseiket, illetve a mindennapi működésüket is – ennek és a magas kamatkörnyezetnek is köszönhető, hogy a beruházási hitelek esetében egyértelmű visszaesést tapasztaltunk, miközben a forgóeszköz- és likviditási hitelek túlsúlyba kerültek.
Finanszírozói oldalról ugyancsak sajátos ez az időszak. Miután a globális koronavírusból és az azzal járó gazdasági problémákból javarészt kilábaltak az egyes országok, az orosz–ukrán háború újabb problémákat vetett fel, amelyek növelik a bankok vállalatokkal szembeni hitelezési kockázatát.
Ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy a bank és ügyfelei közös gondolkodással időben találjanak megfelelő megoldást a nehézségek áthidalására, így hamarabb tudjanak alkalmazkodni az újonnan kialakult helyzethez.
Ezért arra biztatjuk az ügyfeleket, hogy még az első komolyabb pénzügyi problémák megjelenése előtt keressék fel a bankjukat, így a lehető legeredményesebben tudják kezelni a felmerülő nehézségeket
Az MBH Bank – tisztán hazai tulajdonú és döntési központú hitelintézetként – a nehéz időszakban is az ügyfelek mellett áll, és igyekszik egyedi elbírálás alapján, minél rugalmasabban támogatni, segíteni a vállalatokat ezekben a helyzetekben olyan pénzügyi eszközök biztosításával, amely adott helyzetben akár életmentő is lehet.
Szakembereink jól ismerik az egyes iparágak helyzetét, a problémákat pedig képesek reálisan felmérni és kezelni. Igyekszünk az ügyféligényekre fókuszáltan, proaktív módon megtalálni és kialakítani a bankszektorban elérhető legjobb megoldásokat.
Az elmúlt időszakban folyamatosan dolgoztunk a kkv-hitelezés hatékonyságának javításán is, így például bevezetésre kerültek zöld lámpás folyamatok, amelyek gyakorlatilag egy keretrendszer alapján jelentenek gyorsított kockázati elbírálást.
Milyen állapotban találták ezek a válságok a bankszektort?
Összességében mind rendszerszinten, mind az egyedi hitelintézetek szintjén stabilnak tekinthető a magyar bankszektor. A jelenlegi gazdasági kilátásoknál rosszabb forgatókönyv bekövetkezése esetére is kellő tőke- és likviditási tartalékokkal rendelkezik a szektor.
Mind a tőkehelyzet, mind a likviditás tekintetében megnyugtató a szektor helyzete. Összességében elmondható, hogy a makroprudenciális indikátorok tekintetében a szabályozói limitekhez képest érdemi tartalékokkal rendelkezik a szektor
A rendszerszintű stabilitás mellett az egyedi hitelintézetek stabilitásáról a mikroprudenciális eszközrendszerének kihasználásával gondoskodik a jegybank. A rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó pufferek visszaépítése 2022-ben megkezdődött.
A banki hitelportfoliók minőségében nem volt tapasztalható szignifikáns romlás az elmúlt időszakban és így a problémás hitelportfólió aránya egy egészséges szinten maradt.
Mely szektorok bizonyultak válságállónak? És melyeket érintett érzékenyen az elmúlt három év? Lehet-e nyertesekről és vesztesekről beszélni?
Válságálló szektorok közé soroljuk az információ-kommunikáció ágazatot, mivel a hazai IKT-szektor továbbra is a nemzetgazdaság húzóágazatának tekinthető, hiszen bruttó hozzáadott érték termelése számottevően meghaladja az EU27 átlagát, és arányaiban (a többi ország IKT-szektorához viszonyítva) az egyik legtöbb munkavállalót foglalkoztatja az EU-ban. A magyar IKT-cégek 62 százalékának nőtt összességében az árbevétele, 30 százalékuknak mindhárom évben, ami jól mutatja a szektor válságállóságát. A logisztika ágazaton belül az ipari, logisztikai ingatlan piac évek óta nem látott ütemben bővül, 400 ezer négyzetméter körül volt a budapesti kínálatnövekedés 2022-ben, a kereslet pedig meghaladta az 500 ezer négyzetmétert. Kiemelendő még a járműipar, azon belül is a magyar gazdaság jól áll az elektromobilitásban, hiszen az elektronika a teljes beruházási volumen 43 százalékát vonzotta 2022-ben, és ennek többsége az e-mobilitás területén valósult meg.
Ezzel szemben a szálláshelyszolgáltatást és vendéglátást és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat a koronavírus-járvány minden más ágazatnál komolyabban sújtotta, továbbá magas energia-kitettsége és a háztartások erre fordítható kiadásainak csökkenése továbbra is kihívások elé állítják az ágazatot. A kereskedelem a forgalom jelentős lassulását szenvedi meg, melyet az érdemben emelkedő infláció és az emiatt csökkenő reálbérek okoznak. Az egész évet tekintve mérsékelt, 4 százalék körüli visszaesést várunk a kiskereskedelmi forgalomban. Az építőipar az egyik legnagyobb és legdinamikusabban növekvő ágazat volt 2021-ben. A lakásfelújítások, lakásépítések, állami, valamint uniós forrásokból finanszírozott beruházások és az ipari beruházási boom adott lendületet az ágazatnak, azonban az építőanyagárak elszállása, egyes építőanyagok hiánya, szállítási nehézségek már fennakadásokat okoztak, ami 2022-ben az energia válsággal, az EU források hiányával kiegészült. Idén 5 százalék körüli visszaesés jöhet az iparágban. Visszafogott várakozások jellemzik mezőgazdasági szektort is. Az infláció miatt reáljövedelem csökkenés visszafogja az ágazat termékei iránti közvetett keresletet. A globális szinten bő termés, a felhalmozott készletek, s részben az európai piacot nyomó ukrán gabona miatt az értékesítési árak csökkenésnek indultak, ami a jövedelmezőséget rontja.
A vállalatfinanszírozás mindig is érzékeny területe volt a magyar gazdaságnak, ha történeti aspektusból nézzük, azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltoztatás után a tőkehiány okozta az egyik legnagyobb problémát. Mi a helyzet ma? Két olyan krízis után vagyunk, ami példátlan az elmúlt évtizedekben. Hogyan reagáltak erre a bankok? Elegendő forráshoz jutnak-e a cégek?
Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a magyar bankrendszer stabil, minden képessége megvan, hogy az év végére várhatóan javuló makrogazdasági környezetben a bővülő vállalati hitelezési igényeket kielégítse.
A bankrendszer egészséges, és hitelez
Sokat javult a helyzet a vállalati szektor eladósodottságát tekintve 2008-hoz képest, a devizahitel-állomány aránymutatója megfordult, jobb a helyzet a likviditást és a tőkehátteret vizsgálva, illetve a nemteljesítő hitelek arányát nézve is.
Jelenleg a vállalkozások a magas kamatok miatt a támogatott termékeket keresik (Széchenyi-kártya, Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram), illetve a természetes fedezettséggel rendelkező vállalkozások inkább EUR alapú finanszírozást vesznek igénybe. A beruházási kedv alábbhagyott az előző időszakhoz képest, ilyen turbulens környezetben mindenki óvatosabb. Azt tapasztaljuk, hogy most inkább a forgóeszköz-finanszírozás dominál. Reményeink szerint
az év végére, 2024 elejére javulni fog a makrogazdasági környezet, ami a hitelkereslet növekedéséhez vezethet.
Azok a beruházások, amik nem indultak el az elmúlt két évben jövőre elindulhatnak, ez új lökést adhat a gazdaságnak. A bankok készen állnak ezek finanszírozására.
Milyen áron állnak rendelkezésre a források?
Arról az oldalról közelítve, hogy a jelenlegi kondíciók mellett a bankok a hitelezésre rendelkezésre álló szabad forrásaikat akár 17 százalékos kamaton kockázatmentesen helyezhetik el jegybanki eszközökben, valóban jogosan vetődik fel a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán hitelezni. Ugyanakkor a bankoknak ezen a horizonton át kell tekinteniük, és úgy alakítani termék- és szolgáltatásmixüket és kockázati étvágyukat, hogy ügyfeleiket meg tudják tartani és új ügyfeleket tudjanak szerzeni.
A most kedvező árazással vagy akár átmeneti veszteség felvállalásával megszerzett vagy megtartott ügyfél a nem is túl távoli jövőben már profittermelő ügyfél lehet a bank számára, így különösen az ilyen hosszú távon perspektivikus ügyfelek esetében a bankok a jelenlegi kamatkörnyezetben is készek hitelezni. A vállalati szektor esetében emellett a devizahitelezés is egy lehetséges alternatíva a természetes fedezettel bíró ügyfelek esetében.
Az ügyfelek egy része esetében felmerül, hogy még a jelenlegi kamatszinteken is belevágnak banki finanszírozást (hitelt) igénylő projektekbe, fejlesztésekbe, mert vagy a projekt olyan jövőbeli megtérülést biztosít, amely a magasabb adósságszolgálati terhekre fedezetet biztosít, vagy éppen a működés folytonossága hitel nélkül veszélybe kerülne, így átmenetileg akár kedvezőtlenebb kondíciók mellett is vállalja az ügyfél az eladósodást.
Természetesen ilyen környezetben a támogatott vagy más módon kedvezményes (pl. olcsó garanciavállalással ellátott) hitelekre erőteljesebb kereslet mutatkozik, de azért a „piaci” termékek iránti kereslet sem tűnik el.
Milyen helyzetben vannak azok a szektorok, például gépjárműkereskedők, akik a lakossági csoportokat szolgálnak ki? Senki nem akar vagy tud új autót vásárolni, mert olyan magasak a hitelköltségek...
Már nincs hiány a személyautókból, a megrendelt darabok megérkeznek, és egyedi eseteket kivéve nincs hosszú várakozási idő, így értelemszerűen az új autók értékesítése sem csökken. Ugyanakkor a finanszírozást igénybe vevők száma közel 20 százalékkal esett idén, használtautó esetén pedig a helyzet még rosszabb mind eladás, mind finanszírozás tekintetében. A magánszemélyek, mint vásárlóerő, eltűntek a piacról, s noha a vállalkozások még részben kitartanak és vásárolnak a támogatott forrásoknak köszönhetően, ez a szegmens is csökkenő tendenciát mutat. Ennek magyarázata az, hogy a támogatott forrás csak kishaszongépjárművet vásárló vállalkozások számára érhető el.
Az autók árai továbbra is magasak, és bár létezik olyan importőr, aki csökkentette az árát, sokan inkább a finanszírozást teszik vonzóvá 10 százalék alatti kamattal, de bizonyos esetekben akár 0 százalék is elérhető. Talán az importőrök által támogatott lízingajánlatok számának növekedése segítheti a jövőbeni eladásokat, melyek kidolgozásában és elérhetővé tételében jelentős szerep jut leányvállalatunknak, a lízing piacon vezető piaci pozícióban lévő Euroleasingnek.
Látszik-e már a fény az alagút végén? Mikorra prognosztizálja a kilábalást a jelenlegi válságból? Vagy a 20-as évek a permanens válság időszaka lesz?
A második félévben a csökkenő infláció és az év végétől várhatóan csökkenő kamatok miatt újra élénkülő beruházások, valamint a létrejövő új ipari kapacitások is támogathatják a növekedést. A növekedést az is támogathatja, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, így a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet.
A tavalyinál jóval alacsonyabbak energiaárak, a vártnál ellenállóbb ágazatok, a vártnál kedvezőbb európai kilátások, és az ellátási láncok részben vagy egészben történő helyreállása, valamint a zéró covid politika után újranyíló kínai gazdaság szintén fontosak a növekedési kilátások kapcsán. Ezek hatására a növekedési fordulat akár hamarabb is bekövetkezhet a korábban vártnál, így a gazdaság lassulása is enyhébb lehet.