A hazai bankrendszer a bizonytalan makrogazdasági és geopolitikai környezet mellett is stabilan be tudja tölteni gazdaságfinanszírozó szerepét. A bankok tőke-, likviditási és finanszírozási helyzete megfelelő. Mindehhez nagyban hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) makroprudenciális politikája is – derül ki a jegybank friss jelentéséből.

A bankrendszer ellenállóképességét erősíti és a felmerülő új kihívásoknak való rugalmas megfelelést támogatja a prudenciális keretek folytatódó fejlesztése a következő lépésekkel:

Kapcsolódó

  • a feloldható tőkepufferek időszerű előírása;
  • a finanszírozási elvárások kockázatarányos módosítása;
  • a zöld szempontok szabályozói előírásokba való beépítése;
  • valamint a kiberkockázatok és az azokhoz kapcsolódó nemzetközi szabályozási irányok fokozott monitoringja.

A túlfűtöttséggel összefüggő kockázatok enyhülését jelzik a jegybank által vizsgált indikátorok, ugyanakkor a továbbra is magas geopolitikai és makrogazdasági bizonytalanság miatt kiemelten fontos a bankrendszer erős tőkehelyzetének fenntartása és a válságidőszakban feloldható tőkepufferek megképzése – mondta Szakács János, az MNB Makroprudenciális politika főosztályának vezetője.

Bejelentették: az anticiklikus tőkepufferrátát (CCyB) semleges kockázati környezetben is minimum 1 százalékban határozzák meg 2025 július 1-jétől a jelenleg előírt 0,5 százalékos értékkel szemben.

A bankok erős tőkehelyzetének és kiemelkedő profitabilitásának köszönhetően az intézkedés nincs érdemi negatív hatással a bankrendszer hitelezési kapacitására.

Fontos klímacélok

Az MNB értékelése szerint a klíma- és a potenciális átállási kockázatokkal érintett vállalati banki hitelkitettségek monitoringja emelkedő sérülékenységet jelez. A jelzáloghitelből finanszírozott ingatlanok energetikai hatékonyságában érdemi javulás piaci alapon nem látható.

Az energetikailag hatékony ingatlanok finanszírozását a nemzetközi alkalmazásokhoz hasonló zöld adósságfék előírások alkalmazása és a minősített fogyasztóbarát keretrendszer zöld szempontú fejlesztése is támogathatná – javasolta a jegybank.

Stabilitási kockázatot jelentenek a kiberbűnözők

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az online folyamatok térnyerésével, a technológia fejlődésével és a geopolitikai kockázatok növekedésével párhuzamosan a kiberincidensek nemzetközileg és Magyarországon is egyre gyakoribbak és súlyosabbak.

Évről évre egyre súlyosabb veszélynek vannak kitéve a banki ügyfelek, a csalások száma és azok összege is folyamatosan emelkedett 2020 óta. Az év első felében 19 350 millió forintot tulajdonítottak el a csalók a banki ügyfelektől – ez a 2023-as adatnak a 83 százaléka. Ha így folytatódik a tendencia, percenként 70 ezer forintra emelkedhet az online ellopott vagyon értéke.

A jegybank adatai szerint a hamisított kártyákkal okozott károk száma megkilencszerződött az első negyedévről a másodikra. Továbbra is az adathalászat, a pszichológiai manipuláció, valamint a fizetési eszközökhöz való hozzáférés a leggyakoribb csalási módszerek.

Ezek szélsőséges esetben pénzügyi stabilitási kockázatot is jelenthetnek – derül ki a makroprudenciális jelentésből.

A kiberkockázatok pénzügyi stabilitási vetületét és a kapcsolódó szabályozói lehetőségeket a nemzetközi szervezetek is kiemelt figyelemmel követik – hangsúlyozták az MNB sajtótájékoztatóján, és kiemelték, hogy

  • folyamatosan vizsgálják a kockázatokat és szabályozói lehetőségeket;
  • valamint a jegybank szükségesnek tartja a banki biztonsági rendszerek, csalásmegelőzési folyamatok fejlesztését, az elavult IT megoldások korszerűsítését;
  • illetve az ügyfelek digitális pénzügyi tudatosságára vonatkozó képzést.

Új adósságfék

A jegybank jövő év januártól módosítja az adósságfékre vonatkozó szabályokat, a zöld differenciálása útján is támogatja a zöld lakáshitel-termékek megjelenését, és növeli a zöld fedezetek és hitelcélok iránti fogyasztói keresletet.

Az új építésű lakások banki finanszírozásának segítése érdekében az MNB a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program feltételei alapján meghatározott zöld fedezetek és hitelcélok esetében enyhébb adósságfék limitek alkalmazásáról döntött:

  • egyrészt a hitelfedezeti (hfm) limit a főszabály szerinti 80 százalékról 90 százalékra emelkedik;
  • másrészt a jövedelemarányos (jtm) limit jövedelemtől függetlenül 60 százalékra emelkedik a legalább 10 éves kamatrögzítésű zöld forinthitelek esetén.