A jelenleg hatályos, válaszható tartalékrátás rendszert 2015. december 1-jétől fix, minden bankra egységesen érvényes, 2 százalékos tartalékráta váltja fel. A fix tartalékráta közeledést jelent az Európai Központi Bank (ECB) gyakorlatához.

Az MNB 2014 áprilisában meghirdetett, majd 2015 júniusában meghosszabbított önfinanszírozási programja azt a célt tűzte ki, hogy a bankok állampapír-állományának növelésével egészségesebbé váljon a magyar adósságszerkezet és csökkenjen az ország külső sérülékenysége. A program eddigi lépései sikeresek voltak, a bankok a tavalyi év elejéhez képest 1800 milliárd forinttal növelték állampapír-állományukat, amihez több mint 1000 milliárd forintban vették igénybe az MNB feltételes kamatcsere-eszközét.

A sterilizációs eszköztár 2015. szeptember 23-án elkezdődött átalakítása, az új irányadó három hónapos jegybanki betét bevezetése, valamint a likviditásra vonatkozó LCR-szabályozás hatályba lépése és folyamatos szigorodása miatt a banki alkalmazkodás a továbbiakban is intenzív maradhat.

A 2010-ben bevezetett választható tartalékrátás rendszer lehetővé teszi, hogy a bankok maguk döntsék el, hogy milyen 2 és 5 százalék közötti tartalékráta mellett működnek. Mivel a tartalékszámla likviditási tulajdonságai kedvezőek, így a maximális 5 százalék alatti rátát választó bankoknak a jelenlegi rendszer lehetőséget jelent arra, hogy ne az állampapír-piacon, hanem egy jegybanki eszközön keresztül alkalmazkodjanak a szigorúbb likviditási előírásokhoz, ami azonban ellentétes az önfinanszírozási program céljaival.

Az MT az önfinanszírozási program hatékonyságának növelése érdekében ma úgy döntött, hogy a jelenleg hatályos, válaszható tartalékrátás rendszert 2015. december 1-jétől fix, minden bankra egységesen érvényes, 2 százalékos tartalékráta váltja fel. A tartalékolás egyéb paraméterei - mint a tartalékalap, a tartalékperiódus vagy a tartalékra fizetett kamat - továbbra is változatlanok.

A választható rátás magyar rendszer az EU-ban példa nélküli, a fix tartalékráta pedig egyértelmű közeledést jelent mind a nem eurozónás európai uniós jegybankok, mind pedig az ECB gyakorlatához. Az MT mai döntését követően az MNB kezdeményezi az ECB-nél a szükséges véleményeztetési eljárás elindítását - közölte a jegybank.