Egyre kevesebb bankfiók, csökkenő nyereség, az egyik hitelintézetnél kisebb tőkeprobléma, romló portfóliók és visszaeső hitelezés - ezek jellemzik a hazai bankszektor első három negyedévét az idén. A kilátások sem jobbak, a magas kamatszint jövőre sem kedvez majd a bankok fő tevékenységének, a hitelezésnek. Szeptember végén a jegybank (MNB) adatai szerint összesen 31 hitelintézet működött Magyarországon, ezek között volt hat nagybank, hét közepes és 18 kicsi. A bankok száma nem csökkent az elmúlt években, hiába ment csődbe a Sberbank vagy olvadt össze a Budapest Bank és az MKB, ennek oka most az volt, hogy fióktelepként működő újabb szereplők jelentek meg a magyar piacon.

A bankfiókok száma a harmadik negyedévben drasztikusan csökkent. Mindössze 1638 egység maradt mostanra, holott az év elején ennél majdnem 200-zal több, 1826 fiókot tartott még nyilván az MNB. A fiókok számának csökkenése aligha ért ezzel véget. A Magyar Bankholding fúziója csak jövő májusban fejeződik be a Takarékbank beolvasztásával, ez pedig vélhetően újabb fiókbezárásokat hoz majd, hiszen több helyen vannak egymás szomszédságában egykori MKB, Budapest Bank vagy Takarékbank egységek. Ezek mindegyikére nem lesz szükség hosszútávon. A fiókszám drasztikus csökkentése nem járt együtt a dolgozói létszám leépítésével, továbbra is csaknem 39 ezer fő dolgozik a bankszakmában, amely az egyik legjobban fizető szektor a nemzetgazdaságban. Leépítések sincsenek, inkább keresik a plusz munkaerőt a hitelintézetek. 

A nyereség csökkent

Pedig a rendelkezésre álló pénz egyre kevesebb a különadók és a visszaeső hitelezés miatt. A bankszektor első háromnegyedévben konszolidált szinten elért éves nettó eredménye 562 milliárd forint volt, amely az előző év azonos időszakában elért nyereségnél 12,4 százalékkal kevesebb. A nettó kamateredmény, illetve a díj- és jutalékeredmény emelkedése folytatódott, amihez az emelkedő kamatkörnyezet és árfolyamhatás is jelentős mértékben hozzájárult. Háromnegyedéves szinten azonban a működési költségek a működési bevételeknél valamivel magasabb arányban emelkedtek, mivel a bankszektort is érinti a 2022-ben bevezetett szektorális extraprofit adó. A háború is kedvezőtlen hatással van a bankokra, míg 2021 első kilenc hónapjában elegendő volt 95 milliárd forintnyi tartalékot képezniük a várható veszteségekre, az idén kilenc hónapra ennek a négyszeresével, 379 milliárd forinttal számoltak. Összesen négy hitelintézet volt veszteséges az idén, ezek mindegyike fióktelep volt. 

A hitelportfóliók is egyre romlanak. A nem teljesítő hitelek (NPL) aránya éveken át csökkent, de ez a tendencia 2021 végére megállt; 2022 szeptember végén 3,4 százalékon állt. A tárgynegyedévben a nem teljesítő hitelállomány 8,0 százalékkal nőtt, míg az összes hitelállomány 9,7 százalékkal bővült. Ezzel összefüggésben, a vállalati hiteleknél az NPL-ráta 4,1 százalékosra nőtt, a háztartásoknál pedig 6,1 százalékos maradt. A lakóingatlannal fedezett hitelek esetében 4,4 százalékról 4,3 százalékosra csökkent az arány, de ebben olyan tényezők is szerepet játszhatnak, mint a kamatstop, amelynek következtében a lakáshiteleket nem érintette a kamatok emelkedése. Ha a kamatstopot kivezetik, az kedvezőtlen hatással lehet erre a mutatóra. 

Nőnek a bankok, romlik a tőkehelyzet

A hitelintézeti szektor mérlegfőösszege 82 710 milliárd forintos történelmi csúcson volt szeptember végén. A két legjelentősebb eszköztípus továbbra is a hitelek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, amelyek együttesen az eszközök közel 85 százalékát tették ki. Az eszközállomány 6 579 milliárd forintos növekedésének ugyanakkor csak alig több mint felét tette ki ennek a két eszközcsoportnak a növekedése a tárgynegyedévben. Jelentős, 34,2 százalékos részt vállalt a növekedésből a viszonylag kisebb, a tárgynegyedév végén 8,0 százalékos súllyal bíró „készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látraszóló betétek” eszközcsoport. 

Ez az az eszközosztály, amelyre a kormány is felfigyelt, és amelynél korlátozásokat vezetett be. A 18 százalékos effektív jegybanki kamat mellett ugyanis vállalati és privátbanki betéteket helyeztek el a jegybanknál a hitelintézetek, így egyes ügyfeleknek kiemelkedően magas betétkamatot adtak, miközben a mezei lakossági kliensek 0 százalék körüli szinten köthették csak le a betétjeiket. A kiugróan magas eszközállomány másik oka, hogy a tárgynegyedév végi adatokban már ismét szerepel a Sberbank Magyarország Zrt. hitelállománya, mivel átkerült a Magyar Bankholdinghoz. 

A teljes forrásállományon belül a legnagyobb részarányt képviselő betétállomány a részesedése 80 százalék fölötti. A kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya ugyanebben az időszakban 12,6 százalékkal emelkedett, a saját tőke az idegen források 9,8 százalékát tette ki a tárgynegyedév végén.

A bankok tőkehelyzete alapvetően megfelelő volt, de az I. pilléres tőkemegfelelési indexek a negyedév során kis mértékben csökkentek. Az alapvető tőke és a teljes (kockázattal nem súlyozo) kitettségérték hányadosaként definiált tőkeáttételi mutató a tárgynegyedévben szintén csökkent, 8,5 százalékról 8,1 százalékra. Minden hitelintézet tőkeáételi mutatója meghaladja az elvárt 3 százalékos értéket, 6 hitelintézeté pedig a 9 százalékot is.

2022. szeptember 30-i adatok alapján, szektorszinten összesítve az úgynevezett SREP többlet tőkekövetelményt is figyelembe vevő index 165 százalékos volt, a tőkepufferek figyelembevételével számított teljes tőkemegfelelési index 130 százalékon állt. Egyetlen meg nem nevezett hitelintézet szavatoló tőkéje maradt el a SREP követelménnyel és a tőkepufferek figyelembevételével számított teljes tőkekövetelménytől, összesen 10 millió forinttal. A koronavírus negatív hatásainak enyhítésére hozo átmeneti rendelkezések alapján jelenleg a tőkefenntartási puffer megsértése nem jár szankcióval - közölte az MNB.