A magyar gazdasági növekedés a bankszektor, a jegybank és a kormányzat közös érdeke - mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Ennek során fontos a pénzügyi szolgáltatások országon belül tartása. A magyar gazdaság finanszírozása a hitelezés terén kétharmad részben még most is külföldről történik. "Ez olyan, mint amikor a zsiráfot keresztezik a tehénnel. Az állat Magyarországon legel, de külföldön fejik meg" - magyarázta a szakember.

A digitális átállás a következő évek legfontosabb feladata. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, nem elég a bankszektort digitalizálni, hanem a többi ágazatra is ki kell terjeszteni a fejlesztéseket. A bizonytalanságok, a kockázatok visszafogják ezeket a fejlesztéseket, amelyek versenyhátrányba kényszerítik a magyar gazdaságot. A pénzforgalmi terület, ezen belül is az azonnali fizetés bevezetése az egyik legfontosabb fejlesztés a digitalizáció során.

Kapcsolódó

Azonnali fizetés: 30-40 milliárdba került

A Giro ennek érdekében teljesen új rendszert épített, a magyar bankszektor csupán erre az egy fejlesztésre 30-40 milliárd forintot költött. 2020. március 2-án el fog indulni az új rendszer, minden egyes szereplő felkészült a startra, a tesztelések mai állása alapján sikeres lesz az indulás - mondta Kovács Levente. Ahhoz, hogy ennek a fejlesztésnek nemzetgazdasági hatása legyen, új megoldásokra, folyószámlacsomagokra lesz szükség. A korlátlan számú elektronikus tranzakciókat tartalmazó csomagok bevezetése a bankszövetség szerint akkor lehetséges, ha eltörlik az ezekre vonatkozó tranzakciós illetéket, Kovács Levente szerint ráadásul ezekben a számlacsomagokban nem lenne helye a kötelező ingyenes készpénzfelvételnek sem.

Számos digitális fejlesztést hajtott végre a bankszektor az elmúlt években, ezek között van az online számlanyitás és a hitelfelvétel - mondta Becsei András, a bankszövetség elnöke. Az azonnali fizetés a bankszektor legnagyobb valaha volt fejlesztése - tette hozzá. Több bank ehhez kapcsolódóan hajtott végre további fejlesztéseket, ezzel katalizálta a digitalizációt. A rendszer sikeressége nem csak azon múlik, hogy mennyire elkötelezett a bankszektor, de azon is, hogy ne kerüljenek a hazai szolgáltatók versenyhátrányba.

Fontos lenne, hogy az eddig készpénzes tranzakciók - például egy lakás- vagy autóvásárlás - során is az azonnali fizetés kerüljön előtérbe. A 10 millió forintos limit világviszonylatban is jelentős összeg, a tranzakciók 97 százalékát lefedi. A versenyhátrányt azzal lehetne a bankszövetség szerint kiküszöbölni, ha eltörölnék a lakossági elektronikus tranzakciókra kivetett tranzakciós illetéket, ami nagyjából 10 milliárd forintot jelent a költségvetésben. Ennek elengedése a kormány részéről hamar megtérülne a gazdaság fehéredése miatt.

Hamarosan mindenki levelet kap

Január 31-ig kell elküldeniük a bankoknak az ügyfelek számára a díjkimutatásokat. Mintegy 6 millió ügyfél kap ilyen levelet, amely augusztus 1-től december 31-ig tartalmazza majd a banki költségeket. Ezt áttanulmányozva az ügyfelek láthatják, hogyan csökkenthetik a költségeiket például a bankkártyahasználat fokozásával.

A bankszektor a tavalyi évet a kiadások ellenére jól fogja zárni, már kilenc hónap után 560 milliárd forint volt a nyeresége - mondta Jelasity Radován, a bankszövetség alelnöke. A mérlegfőösszeg 15 százalékkal nőtt, emiatt a bankadó, amit a szektor fizet arányosan ennyivel fog emelkedni. A hitelállomány nőtt, a bevételek szintén, de a költségek is növekedtek. Ebben szerepet játszottak a digitális fejlesztések, az azonnali fizetés, a PSD2-szabályozásnak történő megfelelés is. A költség/bevétel arány emiatt nőtt tavaly a bankszektorban, az év végén megközelíthette a 70 százalékot.

A teljes 560 milliárd forintos kilenc havi nyereséget is árnyalni kell: ha az OTP csoport külföldi nyereségét leveszik ebből, 395 milliárd forint marad, ami a sajáttőke-arányos megtérülést 10 százalék körüli szintre csökkenti szektor szinten. A kockázati költségek is nőttek tavaly. 2020-ra 226 milliárd forintnyi tranzakciós illetékkel számol a kormány, emellett még számos egyéb közteher sújtja a bankokat. A bankszektor költségeinek 20 százalékát a közterhek - ebben benne vannak a különféle betétbiztosítási, befektető-védelmi, szanálási alapok is.

A babaváró a húzótermék

A babaváró hitelből 400 milliárd forintot helyeztek ki a bankok, havonta 80 milliárd forintnyit, ez több mint amennyi jelzálog- vagy személyi hitelből egy hónap alatt folyósítanak a hitelintézetek. A babaváró nem elvett a piactól, hanem hozzátett, bár megváltoztatta a hitelezés struktúráját. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesítésében is élen jár a bankszektor. November végén már 3 ezer milliárd forint fölött volt az állomány, ennek 80 százalékát a bankok adták el.

A növekedési kötvényprogram (nkp) komoly kihívást jelent a bankszektor számára. Hét-tíz éves fedezet nélküli hitelekről van szó, amelyeket a lejárat végén törlesztenek az ügyfelek. A bankszektor kíváncsian várja a kis- és középvállalkozások számára induló kötvényprogramot, és a zöld hitelezés is jó kezdeményezés.

Ahogy a Napi.hu elsőként beszámolt róla, egyeztetés folyik a bankok és a jegybank között a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsönökről. A bankszövetség elismerte, vannak ilyen tárgyalások. A jelzáloghitelezés területén a hitelek jelentős része már minősített fogyasztóbarát termék.