Az államadósság szintje a 82 százalékos GDP-arányos szintről 74 százalékra csökkent - mutatott rá az ÁKK vezérigazgatója a Sikersztorik a válság után című, az ÁKK és a Világgazdaság által szervezett konferencián.

Az új gazdaságpolitika eredményeit sorolva Barcza György arra is kitért, hogy az államadósság devizaaránya megfeleződött, a külföldi befektetők kezében lévő állampapírok aránya kétharmadról egyharmad közelébe csökkent, kiépült a lakossági állampapírpiac, amelyről korábban azt állították sokan, hogy nem lehetséges, az ország pedig visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába.

Negyvenéves rekord dőlhet

A vezérigazgató kiemelte: év végén 22-23 százalék körül alakul várhatóan a deviza aránya az államadósságon belül, ami újabb rekord, negyven éve a legalacsonyabb ilyen érték. A belső finanszírozási program indítását megelőzően a belföldi szereplők az államadósság mindössze két százalékát birtokolták, miközben 2017 végére az adósság 25 százalékát teszi ki a lakosság súlya - összegezte a vezérigazgató.

Magyarország mára már ott tart, hogy a jobb minősítéssel rendelkező Lengyelországnál alacsonyabb kamattal bocsát ki állampapírt - mutatott rá Barcza György.

Az adósságkezelési fordulat eredményességét megkérdőjelezők annak idején azt kifogásolták, hogy a piacról drágább finanszírozni az országot, mint az IMF-EU hitelből - emlékeztetett Barcza. A múlt hónapban 1,9 százalékos hozam mellett sikerült eurókötvényt kibocsátani, ami minden idők legalacsonyabb ilyen kibocsátása, és lényegesen olcsóbb forrást jelent, mint a valutaalapi kölcsön - jegyezte meg.

Nemcsak Magyarországon van "keleti nyitás"

Magyarország az egyetlen olyan ország, amely Hongkongban is bocsátott ki jüankötvényt és Kína belföldi piacán is jelen van ezzel egyidejűleg jüanban jegyzett úgynevezett panda kötvényével - hívta fel a figyelmet Barcza. Nemcsak Magyarországon van "keleti nyitás", érzékelhető, hogy Ázsia is nyit Magyarország felé, legutóbb például dél-koreai befektetők érdeklődtek a magyar állampapírok iránt - tette hozzá.

Siker

Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a konferencián megjegyezte, hogy bár a legnehezebb részét a válságnak valóban sikerült leküzdeni, más típusú gondokkal szembesül most az ország. Példaként említette, hogy míg 2010-ben a magas, 12 százalék körüli munkanélküliség volt a probléma, jelenleg a képzett munkaerő hiánya okoz fejtörést a kormánynak.

Nemcsak magas volt az államadósság 2010-re, hanem igen drága is volt annak a kezelése - mutatott rá a helyettes államtitkár arról beszélvén, hogy honnan kellett indítani a válságkezelést.

Balogh szerint a sikert az fémjelzi, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóvá vált, miközben a fiskális politika is fegyelmezett maradt, az ország sérülékenysége pedig jelentős mértékben csökkent.

Ezért jött ide a BlackRock

Melanie Seymour, a BlackRock Alapkezelő Budapest ügyvezető igazgatója a konferencián a világ legnagyobb alapkezelőjének számító társaság magyarországi terjeszkedéséről beszélt. Kijelentette, hogy a tehetségek rendelkezésre állása, a helyszín és a költségek mértéke volt a fő szempont, amikor a magyarországi iroda idei megnyitásáról döntöttek.

Külön szempont volt, hogy Magyarország elhelyezkedéséből adódóan olyan hely, amely képes a régió más országaiból is tehetségeket ide vonzani - jegyezte meg Melanie Seymour.

Az ügyvezető igazgató kiemelte: január óta már 187 munkatárs dolgozik a budapesti innovációs és szolgáltató központban, terveik szerint azonban két-három év alatt hatszáz főre nőne a létszám.