Beneda Attila szerint az alapellátásban az üres praxisok miatt igazán nagy a probléma, Északkelet-Magyarországon a legrosszabb a létszámhelyzet, de a nyugati országrészben is vannak betöltetlen háziorvosi helyek. Bármit csinálnak, nincs és nem lesz elegendő alapellátó orvos ahhoz, hogy a jelenlegi egészségügyi ellátási struktúrát fenntartsák, éppen ezért szükséges azt átalakítani.

Komoly hiány fenyeget

A háziorvosi ellátás területén 5-10 éven belül egészen bizonyosan komoly orvoshiány lesz, mert annyi orvost, amennyi kikerül a rendszerből, nem tudnak majd pótolni. Egyetlen megoldásnak a szakdolgozói réteg képzését nevezte, az ő továbbképzésükkel és utóképzésükkel tudnának szakképzett segítséget biztosítani a háziorvosoknak.

Alaphelyzetben egy háziorvost és egy asszisztenst magukban foglaló praxisokat szeretnék legalább két szakképzett munkaerővel feltölteni, amihez a svájci projekt keretében már működő modellkísérlet jó alapot biztosít.

Beneda Attila elmondta, a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra és a praxisváltások támogatására is komoly az érdeklődés, ugyanakkor a gyakornoki keretszámok nincsenek teljesen betöltve és a betöltöttek kétharmada kerül csak az alapellátásba orvosként. Az az elképzelés, hogy a felesleges szakellátási kapacitásokból átáramlanak orvosok az alapellátásba, csak kis mértékben valósult meg, mert az érintettek inkább nyugdíjba vagy külföldre mentek.

A fogorvosoknál sem jobb a helyzet

Beneda Attila szerint a házi fogorvosokról kevés szó esik, pedig az alapellátásban dolgozók igen nehéz körülmények között dolgoznak, a betöltetlen szolgálatok száma pedig "szökik az ég felé".  A háziorvosoknál az előző öt évben mintegy 40 százalékkal emelkedett a praxisok finanszírozása, ám még így sem sikerült elérni a kórházi szakorvosok "ügyeletekkel megtűzdelt" szuperbruttó bérét.

Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár arról a kormányzati szándékról beszélt, hogy legyenek tiszta, világos betegutak, és kerüljenek ki a szakellátásból azok az ellátási formák, amelyek a szociális ágazathoz tartoznak. Az ellátórendszer ez irányú változásait három részben tervezik megtenni, az első lépés a tervek szerint idén júliusban lenne.

Mészáros: A krónikus ellátás megy, a kassza marad

A jellemzően szociális célú krónikus ellátási formák kapacitásainak átadását úgy tervezik, hogy a szakellátásban jelenleg erre fordított pénz az egészségügyi ágazaton belül maradjon. "A krónikus ellátás megy, a kassza marad" - mondta. Az egészségügyi és a szociális terület szétválasztása még jogi szabályozásra vár. A stratégiai elvárások között lesz a betegbiztonság garantálása, az egészségügy tehermentesítése, az átkerülő szociális feladatok terheinek megosztása, a valós egészségügyi igények biztosítása, mindez a munkahelyek és az intézmények működőképességének megtartásával.

Cserháti Péter, a budapesti kórházfejlesztés előkészítéséért felelős miniszteri biztos a főváros és agglomerációja egészségügyi ellátási helyzetének javításával kapcsolatban kifejtette: az Egészséges Budapest program előkészítése során az elmúlt hetekben szakmapolitikai és forrásteremtési egyeztetések zajlottak. Egységes és komplex fővárosi egészségügyi fejlesztés megvalósítása a cél, mert "Budapestet nem lehet darabonként kezelni".

Év végére meglesz az új kórház terve

A kormány március végi pozitív döntése után készülhet részletes, az ingatlanvagyont, a közműveket és az energetikai fejlesztéseket tartalmazó, illetve a humánerőforrás kérdéskörét is magában foglaló projektterv. Azt követően a kormány az év vége előtt döntést hozhat a szükséges forrásokról és irányokról. A beruházások nagyságrendjét az olyan nagyprojektekéhez hasonlította, mint amilyen a Liget-projekt.

Szentes Tamás országos tisztifőorvos elmondta, a tervek szerint a kórházi szolgáltatásokról szóló új minimumrendelet júliusra születik meg, és várhatóan szeptemberben tudják beterjeszteni.