- Romániában a gyártás, Lengyelországban a kereskedelemben is erős. Magyarországon a textilipari ágazat több mint 100 ezer embernek ad munkát, és hazánkban is sok gyártó működik. Összesen hány olyan textilipari gyár működik az országban, ahol prémiummárkák is gyártatják a termékeiket és hány olyan hazai márka van, amelyik külföldön végezteti el?

- A prémium, high-end és luxusmárkáknak dolgozó gyárakat komoly titoktartási szerződések kötik, ezért az iparági diszkrécióra hivatkozva hivatalos adat nincs arról, hogy mely gyárak milyen rendszerességgel dolgoznak az ismertebb divatházaknak.

Fontos látni, hogy nagy a konkurenciaharc, a márkák rivalizálnak egymással, nem szeretnék, hogy más vállalat is odavigye a termelését, ahol ő gyártat, ezért is áll érdekében, hogy ezt ne kommunikálja. Számos olyan gyártó van Magyarországon, akik olasz, francia, német, amerikai, belga, osztrák vagy holland luxusmárkáknak dolgoznak, mint például a Moncler, a Saint Laurent vagy a Nina Ricci.

Kapcsolódó

- Milyen forgalmat generál a magyar ruhaipari gyártás és miben vagyunk erősek?

- A magasabb minőségű, limitált szériás luxustermékeket előszeretettel gyártatják a kelet-európai térségben. A magyar varrónőknek például a női felsőruházat készítése az egyik legnagyobb erősségük. A hazai cégek iránt tehát egyre nő a nemzetközi érdeklődés. A magyar ruhaipari gyártás és értékesítés forgalma a közép-európai régióban a középmezőnyben helyezkedik el, az exportarányunk körülbelül 80 százalék.

A koronavírus-járvány előtt is megfigyelhető volt, hogy a divatmárkák visszaszervezik a gyártást és kivitelezést a régiónkba. A Covid-19 csak felerősítette ezt a folyamatot, amiből várhatóan a hazai textil-és ruhaipari vállalatok is profitálhatnak. A hazai márkák esetében nem jellemző a külföldön való gyártás, főként idehaza gyártják termékeiket.

- Milyen mértékben volt hatással a koronavírus-járvány a hazai ellátási láncra?

- A járványügyi helyzet teljesen átírta a gazdaság működését. A pandémia a teljes értékesítési láncra hatással volt, például a nemzetközi szinten rangos márkák, amelyek eddig többségükben Ázsiában készítették termékeiket, visszahozzák a gyártást Európába, ezzel is csökkentve a nemzetközi kitettséget.

Magyarországon rengeteg gyártó működik, így nagy szerephez juthat a folyamatban. Le fognak rövidülni az ellátási láncok és a jövőben sokkal nagyobb érték lesz az Európai Unióban és a Magyarországon való gyártás.

- Annak ellenére, hogy Budapesten is beindult valami a divatéletben, a hazai tervezők egyre szélesebb körben ismertek hazánkban, úgy tűnik, az itthoni prémiummárkák a fizikai boltokat tekintve, a fővárosi fiatalokat veszi célba. Mit gondol, mennyire vannak jelen a magyar tervezők a vidéki városokban és hogyan lehetne még szélesebb körhöz eljutni?

- A Magyar Divat & Design Ügynökség nemcsak a fővárosi divatrajongókat célozza meg, országszerte aktív kapcsolatot ápolunk az iparágban dolgozókkal. Ügynökségünk több vidéki gyártóval és szakiskolával is jó kapcsolatot épített ki és működött együtt az elmúlt években, akik szintén hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk felkerülhessen Európa divattérképére.

Tomcsányi Dóra divatbemutatója a Budapest Central European Fashion Weeken
Tomcsányi Dóra divatbemutatója a Budapest Central European Fashion Weeken
Kép: Magyar Divat & Design Ügynökség

A Divatipari Szakképzésfejlesztést Támogató Programjaink során például országjáró roadshowt terveztünk megvalósítani, illetve a pályaorientációs napokra is szerettünk volna rácsatlakozni, de sajnos a koronavírus-járvány közbeszólt. Ezért online beszélgetéseket és workshopot tartottunk, ami az ország legtöbb divatipari szakiskolájába eljutott, továbbá pályaorientációs kisfilmet forgattunk egy békéscsabai és egy kazári varrodában. Az idei eseményre a Divatipari Szakképzésfejlesztést Támogató Program keretében közel száz tanuló érkezett az ország különböző intézményeiből, hogy első kézből szerezhessenek szakmai élményeket.

- A divatrendezvényeken, illetve a bemutatókon túl elengedhetetlen kelléke a vállalatoknak a social mediában való megjelenés és annak folyamatos erősítése. Milyen súlya van a közösségi médiának a magyar márkák hazai- és nemzetközi elterjedésében?

- A közösségi média erősen befolyásolja a trendeket napjainkban. A nemzetközi divatmárkák ma már nemcsak a hivatalos trendelőrejelzésekből inspirálódnak, hanem a releváns közösségi média felületeken is kutatják, monitorozzák a legújabb divathullámokat és lereagálják azokat, figyelembe véve, hogy a látottak közül melyek lehetnek érdekesek a márka szempontjából.

A Facebook- és az Instagram-üzletek 2020-as elindulása óta már a kisvállalkozások is létrehozhatnak termékkatalógusokat a közösségi portálokon. Magyarországon is egyre több márka használja profi szinten a közösségi médiát, a legtöbben megértették, hogy ez elengedhetetlen a siker szempontjából. A jövőben elsődleges vásárlási csatornává válhat a közösségi média és a Z-generáció igényeit a márkák is figyelembe veszik.

- A Magyar Divat & Design Ügynökség egyik célja, hogy Budapest a régió divatközpontja legyen. Hogyan tudunk kitűnni a többi országhoz - például Romániához, Szerbiához, Szlovákiához képest?

- Koordinatív és integratív szervezetként elsősorban mentorprogramokkal, tudásbázissal és hazai, illetve nemzetközi kapcsolatainkkal támogatjuk a magyar tervezőket, gyártókat és az iparág szereplőit annak érdekében, hogy a régió meghatározó szakmai szereplőivé váljanak.

A Budapest Central European Fashion Weeken (BCEFW) való szereplés számos lehetőséghez juttatja a hazai és régiós divattervezőket, hiszen ez az egyik legmeghatározóbb platform a kollekcióik prezentálására. A divatbemutatókról a nemzetközi sajtó neves képviselői közül az olasz, ukrán és lengyel Vogue, valamint a lengyel és szerb Elle is beszámoltak.

Az AERON divatbemutatója a Budapest Central European Fashion Weeken

Az AERON divatbemutatója a Budapest Central European Fashion Weeken
Kép: Magyar Divat & Design Ügynökség

Az eseményre rengeteg nemzetközi szakember és buyer látogat el, így az esemény akár külföldi távlatokat is nyithat a divattervezők előtt. Idén a nemzetközi buyerek Oroszországból, Olaszországból és Azerbajdzsánból képviseltették magukat. Az idei első BCEFW-t stratégiai döntés alapján a négy nagy nemzetközi divathetet megelőzve rendeztük meg.

- Nyáron fogadták el a Nemzeti Divatipari Stratégiát, amely lehetőséget teremt az ágazat szereplői számára a további fejlődésre. Miben látja a magyar divatipar/márkák erősséget is gyengeségeit?

- A céljaink megvalósítása érdekében egy átfogó stratégiai munkaanyagot dolgoztunk ki, amely tavaly Magyarország kormánya által elfogadott hivatalos divatipari stratégiává lépett elő. Azt gondolom, a magyar divattervezők erőssége, hogy kollekcióikban egyszerre ötvöződik a hagyományos és a kortárs elemek. Összességében elmondható, hogy nagyon jó minőségű termékeket gyártunk, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi piacokon.

Bata-Jakab Zsófia szerint
Bata-Jakab Zsófia célja a hazai divat-és dizájnipar megújítása 
Kép: Magyar Divat&Design Ügynökség

Vannak olyan márkáink, akik már most ismertek és elismertek a nemzetközi piacokon. Emellett a mentorprogramjaink keretében a márkák olyan területeken is fejlődhetnek, amik korábban kihívást jelenthettek számukra. Ilyenek például az üzleti és pénzügyi folyamatok, továbbá a gyakorlati tapasztalattal rendelkező mentoroknak köszönhetően a márkaépítéshez szükséges szakmai tudással vértezhetik fel magukat.

- Milyen eredményeket ért el az MDDÜ az ágazat fejlesztésében?

- Jelentős mérföldkő volt a tavalyi évben az Ügynökségünk által előkészített, a hazai divatipar fejlesztésére irányuló stratégiai munkaanyag, amely Magyarország Kormánya által elfogadott hivatalos Nemzeti Divatipari Stratégiává lépett elő.

A Stratégia előkészítése és megalapozása érdekében kvantitatív és kvalitatív kutatásokat végeztünk, valamint több szakmai egyeztetést folytattunk a divatipar kiemelkedő hazai és nemzetközi képviselőivel. Szakmai javaslataink alapján indult el az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) divat- és designipari KKV-k támogatására kiírt 20 milliárd keretösszegű pályázata, amely iránt 2021-ben kiemelt érdeklődés mutatkozott.

A konvergenciarégiók vállalkozásait célzó GINOP-, valamint a Közép-magyarországi régió vállalkozásait támogató VEKOP-pályázatok eddig közel 300 divat- és designipari vállalkozást segítettek versenyelőnyhöz.

Kiemelt célunk többek között a szektorra jellemző forráshiány kezelése, amelyhez segítséget nyújtott az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealapkezelővel kötött stratégiai megállapodásunk, melynek keretében ügynökségünk szakmai partnerként az iparág fellendítése érdekében szükséges szakmai hátteret biztosítja. Tavaly több jelentkezés sikeres befektetéssel zárult és a Divat & Design Tőkealap sikeresen diverzifikálódott.

- A fenntarthatóság az egyik legfontosabb változás és cél is egyben az elmúlt években, hogyan állnak a magyar márkák a környezettudatos-zöld anyagok beszerzésével és felhasználásával?

- Azon dolgozunk, hogy a tudatosság jegyében válasszanak a fogyasztók hazai tervezői darabokat. Úgy gondolom, egyretöbb magyar márka helyez hangsúlyt a divatipar fenntarthatóságára, a környezetbarát munkafolyamatokra, a gyártás átláthatóságára és a méltányos munkakörülmények megteremtésének fontosságára.

Emellett egyre több tervező igyekszik beépíteni a fenntarthatóságot a tervezés folyamataiba és a cég gondolkodásmódjába, mindeközben azt látjuk, hogy egyre több divatmárka alkalmaz zero waste, patchwork és egyéb környezettudatos módszereket az etikus működés érdekében.