Bár Magyarország mutatói megfelelnek a hasonló gazdasági fejlettségű országok értékeinek, és nem térnek el nagyban a régiótól, bizonyos területeken a globális átlag alatt marad a tanulási-fejlődési hajlandóságunk - derül ki a Boston Consulting Group (BCG) kutatásából. A felmérésben részt vevő 12 400 magyar válaszadó 56 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne átképezni magát, és 57 százalékuk fordít évente jelentős erőfeszítést készségei fejlesztésére.
A jogi, műszaki-technológiai, valamint a tudományos kutatás területén dolgozók kevésbé, míg a digitalizáció, a kereskedelem, a termelés területén dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. A felmérés szerint a 30 év alattiak és a magasan képzettek az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással. Ez utóbbi igaz a magyar fiatalokra is, de a 65 százalékos globális átlag alatti szinten (57 százalék).
Globálisan a dolgozók 61 százaléka úgy kalkulál, hogy a jelenlegi munkahelyét nagy mértékben befolyásolni fogják az olyan technológiai változások, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a robotika, illetve a globalizáció, vagy a belső folyamatok kiszervezése. A válaszadók leginkább az afrikai országokban, Japánban, illetve a mediterrán országok egy részében érzik magukat érintettnek, míg a közép-amerikai országokban, az Egyesült Királyságban és Kínában sokkal kevésbé.
Magyarországon a válaszadók több mint fele (54 százaléka) gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására, szemben a globális 45 százalékos átlaggal, míg a technológiai változások hatását majdnem ugyanannyian becsülik fontosnak (48 százalék).
Az érvényesüléshez a dolgozók globálisan a legfontosabbnak a kommunikációs és elemző készségeket, valamint ezt követően a vezetői és problémamegoldó készségeket tartják. Magyarországon az elemző készség csak a hatodik a legfontosabbak közül, míg az érzelmi intelligenciát sokkal előbbre sorolták a válaszadók, mint globálisan.