A Vlagyimir Putyin orosz elnök által "speciális hadműveletnek" nevezett háború lassan második hónapja emészti az ukrán infrastruktúra egészét. Miután áprilisban az oroszok visszahúzódtak Kijev környékéről, megkezdődött néhány fontosabb szakasz újjáépítése, de a legoptimistább számítások szerint is legalább két évbe telhet, mire rendbe hozzák az ország közlekedését - nyilatkozta a Reutersnek az ukrán infrastrukturális miniszter.

Olekszandr Kubrakov elmondása szerint eddig az infrastruktúra 20-30 százaléka megsemmisült vagy komolyabban megsérült. A pusztítás mértéke eltérő, de az biztos, hogy több mint 300 hidat, legalább 8000 kilométernyi országutat és több tucat vasútvonalat kell megjavítani vagy teljesen újjáépíteni.

A miniszter szerint ha "mindenki gyorsan dolgozik", akkor ezeket és a lakóépületeket nagyjából 2 év alatt helyre lehet hozni, de ehhez komoly forrásokra lesz szükség, mivel az infrastrukturális károkat már most 100 milliárd dollárra (jelenlegi árfolyamon 34,6 ezer milliárd forintra) becsülik.

A teljes kár persze ennél jóval nagyobb, nagyjából ötször ennyi tőkére lenne szükség az átfogó helyreállításhoz, de az még kérdés, honnan lesz erre pénz. Kubrakov számít a nyugati országok támogatására, és az EU dolgozik is egy ilyen alap létrehozásán, de szerinte a legkorrektebb az lenne, ha az elkobzott orosz vagyonból lehetne finanszírozni az ország újjáépítését. Jelenleg az ukrán igazságügyi minisztérium és az ország több támogatója is közösen dolgoznak ezen a konstrukción, de már az EU-ban is fölmerült például annak a 300 milliárd dollárnyi orosz vagyonnak a felhasználása, amit az orosz központi bank tartalékjaiból fagyasztottak be a háború miatt kivetett szankciókkal.

Több lehetőséget is vizsgálnak, köztük azt is, hogy a Putyin oligarcháinak konkrét vagyontárgyait kéne eladni a helyreállításhoz szükséges tőke megteremtéséhez, Kubrakov szerint valamiféle "átlátható mechanizmuson" keresztül. Egy ilyen mechanizmus megteremtéséhez, úttörő munkára lesz szükség.

Úgy vélem, hogy ez tisztességes volna [...] Ilyesmire még nem volt precedens, de arra volt-e, hogy egy európai ország megtámadjon egy másikat a 21. században?