Közel egy évvel ezelőtt jött létre az MBH Befektetési Bank azzal a céllal, hogy egységesítse és továbbfejlessze a bankcsoportot alkotó három elődbank befektetési szolgáltatásait. Az intézmény alapításakor közel 250 ezer aktív ügyfélszámát és nagyjából négyezer milliárd forint értékű vagyont kezelt, amely a teljes piac több mint 10 százalékának felel meg.

  • A befektetési bank az elmúlt egy évben mintegy 18 százalékkal növelte intézményi letétkezelt állományát;
  • a lakosság számára értékesített befektetési alapok tekintetében pedig piaci részesedése már meghaladja a 13 százalékot.

„Mindent megteszünk, hogy megfeleljünk az elvárásoknak, ugyanakkor ezzel egyidejűleg aktívan alakítjuk is a szakmánkat: olyan befektetéselemzési kompetenciaközpontot hívtunk életre idén tavasszal, amely számos tekintetben élen jár a hazai piacon. Új elemzési módszereket, technológiákat honosítunk meg és vezetünk be a szakmai közéletbe” – mondta Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója a pénzintézet befektetési konferenciáján.

Minden bizonytalan

Az aktuális gazdasági helyzetet egyértelműen a bizonytalanság jellemzi, nemcsak Magyarországon, hanem Európa- és világszerte. Ezek miatt rendkívül bonyolulttá vált a különböző élethelyzetek reális értékelése.

„Nehéz dolga lenne most annak a befektetőnek, akinek egyetlen konkrét nyerő terméket kellene kiválasztania a következő egyéves időtávra. Találhatunk érveket és ellenérveket szinte minden eszközosztály mellett és ellen, éppen ezért tesszük le a voksunkat egy jól diverzifikált befektetési portfólió mellett – amelyet az éppen aktuális lehetőségek és kockázatok fényében tudunk hangolni” – erről már Pleschinger Gyula vezérigazgató-helyettes beszélt.

Nem leányálom az USA sem?

Reális esély van arra, hogy az Egyesült Államokban eltúlzott az optimizmus az inflációs kilátásokkal kapcsolatban. Az elemzői prognózisok szerint még visszaköszönhet egy újabb inflációs hullám, melyre érdemes a portfóliókat is előre felkészíteni.

Debreczeni Csaba vezető részvényelemző elmondta, pont emiatt nagyobb hangsúlyt helyeztek a befektetési bank mintaportfólióiban az amerikai inflációkapcsolt reálkötvényekre.

A magyar és általában a kelet-közép-európai régió tőzsdéi jellemzően továbbra is olcsónak tekinthetők, tehát a növekedési kilátások miatt érdemes előnyben részesíteni ezt a térséget a portfóliókban – hangsúlyozta Vince Péter Advisory-vezető.

„A részvény sztori, a kötvény matematika”

– húzta alá.

Személyes érdekek miatt törnek ki háborúk

Franz-Stefan Gady, az International Institute of Strategic Studies kutatója és az osztrák fegyveres erők védelemtudományi tanácsadója szerint a háborúkat gyakran hibásan ítélik meg, különösen a keletkezésük okait és időpontjait illetően. Ez a történelem során többször megfigyelhető volt, például a hidegháborúk és világháborúk idején. A 21. századi konfliktusok már nem annyira jövedelmezőek, mint korábban, de gazdasági szempontból mégis értelmezhetők, hiszen az érdek, a félelem és a becsület játszanak szerepet.

„Ma kizárólag az érdek az, ami igazán számít” – tette hozzá, kiemelve, hogy a háborúkat gyakran politikai vezetők személyes ambíciói és döntései váltják ki, amelyek legtöbbször gazdasági következményekkel járnak.

A másik probléma technológiai jellegű: a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás egyre nagyobb szerepet játszik a stratégiai döntésekben. Az AI már képes bizonyos döntéseket meghozni, amit például a gázai konfliktus során is láthattunk. Emellett kifinomult kémkedési eszközöket is biztosít. A háborúk során az erőforrások mennyisége továbbra is fontos, de a katonák feladatai megváltoznak: már nem kell az életüket adniuk a hazájuk védelméért, mert az új technológia lehetővé teszi a feladatok más jellegű megoldását.