A magyar parlament kedden elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, amelyet fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István jegyzett. Az indítványt 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 (jobbikos) tartózkodó szavazatot kapott. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba - derült ki az MTI tudósításából.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek. (Nézze meg a szavazásról videónkat!)

A törvény elfogadását követően az érintett civil szervezetek és ellenzéki pártok is tiltakoztak. A Civilizáció kampányban együttműködő civil szervezetek sokasága (2017. június 13-án 11 órakor 157 szervezet) fenntartja: ez a törvény felesleges, megbélyegző és káros.

  • Felesleges, mert a civilek már most is átláthatóan működnek, támogatóikról pontos képet adnak az éves beszámolóikban, tevékenységük a nyilvánosság előtt zajlik.
  • Megbélyegző, mert azt sugallja, hogy a magyar társadalomért dolgozó, nemzetközi forrásokat munkájukkal elnyerő szervezetek veszélyt jelenthetnek az országra.
  • Káros, mert aláássa a társadalmi bizalmat és megkérdőjelezi a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségét.

Nem regisztrálnak

A Magyar Helsinki Bizottság úgy döntött, nem regisztrál külföldről támogatott szervezetként - mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság és/vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem bírálja el és hagyja jóvá a szabályozást -, hanem minden lehetséges jogi fórumon fellép az Alaptörvényt és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sértő törvénnyel ellen - derült ki a jogvédő szervezet közleményéből.

Emellett megszüntetni sem hagyják magukat - állítják -, a jogi lehetőségeiket a végsőkig ki fogják használni, úgy vélik ugyanis, hogy a jogsértőnek tartott szabályozás automatikus végrehajtásával a hitelességük kerülne veszélybe.

A jogvédő szervezet szerint működése és finanszírozása teljesen átlátható, a törvényeknek megfelelően a Helsinki Bizottság 2003 óta minden évben benyújtja a bírósághoz és az egyesület honlapján is nyilvánosságra hozza a közhasznúsági jelentését, amelyben valamennyi (külföldi és hazai) támogatójuk hiánytalanul megtalálható a munkájukhoz nyújtott támogatási összegekkel és azok felhasználásának adataival együtt.

A Helsinki Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a mostani törvény nem ír elő új nyilvánossági szabályokat, de véleményük szerint nem is az átláthatóság a célja, hanem az, hogy bizonyos szervezeteket megbélyegezhessenek, és kirekeszthessenek a többi civil szerveződés közül.

Csak szépészeti beavatkozás

A Helsinki Bizottság emlékeztet, hogy tíz napja a Velencei Bizottság előzetes véleménye számos ponton rávilágított a javaslat alapvető jogi hibáira. Ezekből az elfogadott törvény - Lázár János egy héttel ezelőtti bejelentéséhez képest - csak szimpla szépészeti módosításokat vett át, a szabályozás az európai normákat sértő alaptermészete nem változott. A közleményből továbbá azt is kiderült, hogy hiába javasolta valamennyi megszólaló nemzetközi szervezet, hogy a kormányerő egyeztessen a magyar civil szervezetekkel a törvény elfogadása előtt, ez is elmaradt.

A fentiek fényében a Helsinki Bizottság amelett, hogy mindaddig nem regisztrálnak, mint "külföldről támogatott" szervezet, amíg erre bírósági döntés nem kötelezi őket, haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordulnak alkotmányjogi panasszal. Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt eljárást indítanak, a magyar bírósági eljárásban indítványozni fogják, hogy a bíróság kérjen véleményt az Európai Unió luxemburgi bíróságától, mert álláspontunk szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az alapvető uniós szabadságokkal.

Továbbá részt vesznek a civilek közös kampányában, valamint tájékoztatják a legfontosabb nemzetközi szervezeteket és a külföldi közvéleményt a társadalom és a civil szervezetek putyini mintát követő megbélyegzéséről - olvasható a közleményben.

Az LMP utólagos normakontrollt kér

Az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akar kérni a kedden elfogadott "civiltörvényről", és ehhez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását. Szél Bernadett, a párt társelnöke a szavazást követően sajtótájékoztatón azt mondta az MTI szerint, hogy semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt.

Ikotity István LMP-s képviselő szerint, ha a kormány az átláthatóságon akar javítani, akkor először saját háza táján kellene söprögetni, mert számos olyan "álcivil" szervezetet létezik, amelyeket a kabinet politikai okokból tart fent.

Előre kitervelt, aljas támadás

A kedden elfogadott, a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket megbélyegző törvény "egy durva és előre kitervelt támadás a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, illetve a legalapvetőbb közös európai értékeink ellen" - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

A civil szervezet szerint - bár a kormány próbálja a törvényjavaslatot a pénzmosás és terrorizmus elleni finanszírozás elleni küzdelem elemeként belállítani - a törvény a valóságban azokat a szervezeteket veszi célba, akik a jogállamiság, a szegény emberek, beteg gyerekek, menekültek, migránsok és más sérülékeny csoportok jogait védik, és olyan hiánypótló szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket valójában az államnak kellene.

A törvény a támogatás forrása alapján hátrányosan megkülönböztet szervezeteket, és további szükségtelen adminisztratív terheket ró rájuk. A szervezeteknek már így is törvényes kötelessége évente beszámolni a külföldi támogatásaikról, amelyek valódiságát a hatóságok bármikor ellenőrizhetik. Ugyanennek a kormánynak a javaslatára fogadta el az Országgyűlés 2011-ben azt az átfogó törvényt, amely az átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében részletes jelentéstételi kötelezettséget ír elő a szervezetek számára - emeli ki az Amnesty International Magyarország.

Mivel a törvény csak bizonyos civil szervezetekre vonatkozik, nagy valószínűséggel ellentétes az uniós egyenlő bánásmód követelményével, és sérti az egyesülési szabadságot, különösen a külföldi és nemzetközi források megszerzéséhez és felhasználásához való jogot. Azok a szervezetek, amelyek nem tesznek eleget az új előírásoknak, először figyelmeztetéssel, majd pénzbüntetéssel és végül akár feloszlatással néznek szembe.

Közleményében az Amnesty is kijelenti, hogy nem teszi meg a kormánynak azt a szívességet, hogy felhagyjanak a munkájukkal, és minden törvényes lehetőséget megragadnak arra, hogy hazai és nemzetközi fórumokon tiltakozzanak a törvény ellen, és érvényt szerezzünk az igazságunknak.

A TASZ is bojkottál

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint ezt a törvényt nem lett volna szabad elfogadni, mert jogsértő: sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A TASZ szerint a jogrendszerben már jelenleg is meglévő szabályok sokkal alkalmasabbak az átláthatóság és a nemzet biztonságának garantálására, illetve a pénzmosás elleni fellépésre.

Az átláthatóságot az szolgálja, hogy a szervezeteknek közzé kell tenniük pénzügyi adataikat, támogatóikat is feltüntetve, a nemzetbiztonságot és a pénzmosás elleni küzdelmet pedig nem a nyilvánosság, hanem az ezen célok biztosítására hivatott szervezetek, például az ügyészség megfelelő működése szolgálja. A törvényben előírt kötelezettségeket szükségtelennek és aránytalannak tartja a TASZ is.

A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak, s minden jogérvényesítési lehetőséget ki fognak használni. A bojkottal a TASZ szerint senkinek a jogát és a transzparencia követelményét nem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható - hangsúlyozzák.