A FAZ A megosztó címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfőnek "nem fog fájni" a brüsszeli eljárás, és a külföldről finanszírozott, "vagyis az amerikai milliárdos, Soros György által támogatott szervezetek elleni harc" nem valamilyen konkrét probléma megoldását, hanem a "belpolitikai polarizációt" szolgálja.

Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta "jó tapasztalatokat" szerzett arról, hogy a megosztottság előidézésében miként lehet felhasználni Brüsszelt. Ilyen esetekben "a népét védi a +Magyarország elleni+ támadásoktól", és "Soros bábjaiként állítja be" az EU vezető politikusait és a balliberális ellenzéket, a "kormánypárt által uralt médiumok pedig minden kötelezettségszegési eljárásban ennek +bizonyítékát+ látják".

Kapcsolódó

Orbánnak végül "bejön a számítása", akkor is, ha kisebb módosításokat kell végrehajtani a törvényen, de "magas árat fizet ezért értelmetlen harcokba hajszolt országa" - írta a FAZ szerzője.

A Süddeutsche Zeitung Daniel Brössler kommentárját közli Jogi úton címmel amely szerint "elméleti, mégis érdekes kérdés", vajon felvennék-e ma az EU-ba az Orbán Viktor vezetésével egy olyan úton elindult Magyarországot, amely elfordul "a demokrácia azon formájától, amelyről azt gondoltuk, hogy egyetértés van róla az EU-ban".

Orbán "hadjárata az állítólag veszedelmes külföldi erők ellen ezt az elfordulást jelzi a nyílt társadalomtól", a civil törvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás pedig jelzi a "harcot azért a Magyarországért, amely nemcsak a tagja, hanem része is az EU-nak".

A putyini úton

Orbán "meg akarja bélyegezni" a külföldi pénzügyi forrásokkal rendelkező civil szervezeteket. Ez az egyik elem a Soros György elleni "gyűlölettel teli kampányban", amelyhez "antiszemita színezetű" plakátok is tartoznak.

A kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját követi a külföldről támogatott egyesületek elleni harcban - tette hozzá a Süddeutsche Zeitung szerzője, kiemelve, hogy "az EU-ban elfogadhatatlan az ilyen paranoia".

Mint írta, az EU-nak csak a jogi út marad, és a kötelezettségszegési eljárással elérheti, hogy Orbán legalább részben engedjen a vitában. A kormányfő eddig mindig visszarettent attól, hogy kiélezze a konfliktust az Európai Bizottsággal, ami azt mutatja, hogy "az EU nem tehetetlen, ha cselekszik".