Szakértők arról számoltak be, hogy a török politikusok hollandiai kampányrendezvényeinek megakadályozása miatti feszültség fontos kampánytémává vált a hétvégén Hollandiában - írta az MTI.

Évtizedek óta nyitott határok, tömeges bevándorlás, kettős állampolgárság, valamint az integráció hiánya, és íme az eredmény - írta a Twitteren Geert Wilders, a bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) elnöke egy fénykép mellé, amelyen egy kendőt viselő muzulmán nő látható a török zászlókat lengető tüntetők tömegében Törökország amszterdami konzulátusa előtt. Wilders korábban ígéretet tett a határok és a mecsetek lezárására, a Korán betiltására és az Európai Unióból való kilépésre.

A hágai Clingendael Intézet szerint a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az elmúlt napok eseményei nem a PVV malmára hajtották a vizet, a kormány határozott intézkedései inkább a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) párt támogatottságát erősítették meg. A friss felmérések szerint a VVD most 24 képviselői helyet szerezne meg a holland parlament 150 fős alsóházában, kettővel többet, mint a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert PVV.

Még mindig valós esélye van annak, hogy arra ébredjünk március 16-án, hogy Wilders kapta a legtöbb szavazatot - emelte ki Mark Rutte egy televíziós interjúban. Nem láttuk előre a Brexitet. Éjfélkor még nem hittük, hogy megtörténik. Ugyanez volt Donald Trump megválasztásával - tette hozzá a politikus.

A PVV támogatottságának visszaesését a fősodorbeli pártok kiszámíthatósága mellett elemzők azzal is magyarázzák, hogy egyre többen elveszett szavazatnak tartanák a Szabadságpártra leadott voksukat, minthogy a párt Wilders nézetei miatt várhatóan nem tud majd koalíciót kötni, így várhatóan továbbra is ellenzékben marad.

A március 15-én esedékes holland parlamenti választásokon mintegy 13 millióan adhatják le szavazataikat.
A nyugat-európai ország mintegy 17 milliós lakosságának körülbelül 5 százaléka muszlim.

Hollandia után az Európai Unió két másik alapító tagállamában, Franciaországban és Németországban is választást tartanak idén, sokan attól tartanak, hogy ezek a populista, EU-ellenes pártok megerősödését fogják eredményezni.