Az intézet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozza, a Fidesz-KDNP, a DK és az MSZP szavazói a leginkább elkötelezettek pártjuk mellett, hiszen tízből hat választójuk tekinthető biztos szavazónak. A Tárki szerint a Jobbik szavazóinak elkötelezettsége csökkent: tavaly novemberben ugyanis tízből hét, idén szeptemberben pedig már csak öt szavazójuk áll biztosan a párt mögött. Ugyanez az arány az LMP esetében a legalacsonyabb: tíz szimpatizánsukból csak négyen ígérik biztosra részvételüket egy következő választáson.
A Tárki ezzel egy időben azonban kiemeli, a bizonytalanok vagy a pártpreferenciájukat el nem árulók aránya 52 százalékról 55 százalékra nőtt az elmúlt két hónapban és csak a pártot választók negyede ígéri biztosra részvételét a következő voksoláson.
A Tárki felméréséből az derül ki, hogy szeptemberben a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül a júliusi 18 százalékról 15 százalékra csökkent szeptemberben, míg az MSZP népszerűsége 12 százalékról 11 százalékra mérséklődött. A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 38 százalékról 34 százalékra, a szocialistáké pedig 25 százalékról 24 százalékra csökkent.
Felmérésük alapján a többi parlamenti párt népszerűsége lényegében változatlan: júliusban a Jobbikot a teljes népesség 10 százaléka, szeptemberben pedig 9 százaléka választotta, a pártválasztók körében pedig 22 százalékról 21 százalékra esett a támogatottságuk. Az LMP a teljes népességen belül júliusban és szeptemberben egyaránt 5 százalékot, a biztos pártválasztók körében 10-10 százalékot ért el.
A Tárki szerint a DK volt az egyetlen párt, amely növelni tudta népszerűségét, szavazóinak aránya ugyanis a teljes népességen belül 2 százalékról 3 százalékra, a pártválasztók körében pedig 3 százalékról 7 százalékra emelkedett. (A DK vezetői ezekben a napokban tartották az éhségsztrájkjukat a választási rendszer átalakítása miatt.)
Az intézet szeptember 12. és 18. között végezte kutatását, ezer választókorú állampolgár megkérdezésével.