Az elmúlt időszakban egyre többször jelentek meg a kereskedelmi forgalomban azon (névértékkel nem rendelkező, törvényes fizetőeszköznek nem minősülő) emlékérmék, amelyek az MNB által kibocsátott (névértékkel rendelkező, törvényes fizetőeszköznek minősülő) emlékérmékkel tematikájukban, képi megjelenésükben jelentős hasonlóságot mutatnak - írja közleményében a jegybank, mely szerint a hasonlóság miatt ezek az emlékérmek a laikus vásárlók által könnyen összetéveszthetők az MNB által kibocsátott emlékérmékkel. Az éremkibocsátás és -forgalmazás során a törvényes fizetőeszköz jellegre utaló "érme", "emlékérme" szavak használata is alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére. (A szigorításról bővebben itt olvashat, az írást az MNB szakértői jegyzik.)
Az MNB-hez több bejelentés érkezett továbbá olyan kereskedelmi ajánlatokról, amelyekben az MNB által kibocsátott, de valamilyen eljárással (például aranyozással) módosított forgalmi érméket kínálnak eladásra, különleges kibocsátású érmeként. Mivel a módosítás az érmén szereplő névértéket, a "forint" és a "Magyarország" feliratot jellemzően nem érinti, azok láthatóak maradnak, a vásárlók - tévesen - azt hihetik, hogy ezen érméket az MNB a kereskedelmi hirdetésben szereplő formában bocsátotta ki.
Éppen ezért a jegybank a megtévesztésére alkalmas gyakorlatok visszaszorítása érdekében módosította a vonatkozó jogi szabályokat, melyek november elsején lépnek hatályba. A változások szerint tehát ettől tilos:
- az MNB által kibocsátott emlékérmével vagy forgalmi érmével összetéveszthető vagy azokhoz képi megjelenésében hasonlító utánzatot készíteni,
- az MNB által kibocsátott emlékérme tematikájával azonos tematikájú utánzatot készíteni, az adott emlékérme kibocsátásától számított egy évig; fém alapanyagból az egy év leteltét követően sem készíthető emlékérméről utánzat az MNB hatósági engedélye nélkül,
- fémből a "forint" feliratot és értékjelzést egyidejűleg, valamint a "Magyarország" feliratot tartalmazó utánzatot készíteni,
- a forint forgalmi érmék méretéhez hasonló méretekkel rendelkező, valamint a forintérmék alapanyagával megegyező fémötvözetekből utánzatot készíteni,
- kereskedelmi célból a forintérmék egyedi képi elemeit módosítani, így például befestett, aranyozott forintérméket árusítani,
- az érmeutánzaton és az érmeutánzathoz kapcsolódóan bármely formában (például a csomagoláson, a hirdetésekben) az "érme", "emlékérme" kifejezést használni.
Amennyiben valakinél az előírások megsértésének gyanúja merül fel, úgy az MNB jogosult hatósági ellenőrzési eljárást indítani, és ha bebizonyosodott a szabályszegés, az érintettekkel szemben szankciókat is alkalmazhat.