Az elemzői véleményekben rég volt akkora különbség, mint a mostani kamatdöntésnél. Egy hónapja szintén nagy vita volt a közgazdászok között, hogy 50 bázispontot vagy egy nagyobb egyszeri emelést kell lépnie a jegybanknak, azonban a döntést megelőzően verbális intervencióval jelezte a monetáris tanács, hogy az előbbi opcióra lehet számítani. Így a kamatmeghatározó ülésen az elemzők már egyértelműen ezt a döntést várták.
A mostani döntésnél azonban jó ideig levegőben volt, hogy akár 25 bázispontos szigorítás is elegendő és majd januárban további 25-tel szigorít a jegybank, ha ez szükséges. A múlt hét végi hírek az EU-IMF és a magyar kormány informális egyeztetésének idő előtti megakadásáról, valamint a jegybanktörvénnyel kapcsolatos hazai és külföldi aggályok végül jelentősen csökkentették az esélyét a mérsékelt szigorításnak.
Bár korábban arra lehetett számítani, hogy a tanácstagok véleménye erősebben megoszlik a kérdésben, és megszűnik a korábbi időszakot jellemző egységes szavazás, a kormány vélhetőleg sikerrel mozdíthatta el a tagokat a nagyobb kamatemelés irányába. Arról, hogy a tanácstagok nagyjából milyen arányban döntöttek a kamatemelés mellett, arról Simor András jegybankelnök 3 órakor kezdődő sajtótájékoztatóján ad információt.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor úgy látja frissen kiadott közleményében, hogy mindez szembe megy az Európai Uniós országokban zajló folyamatokkal, hiszen az ECB mellett az uniós államok központi bankjai is kamatot csökkentenek és az MNB-nek az ECB-hez, a Fedhez és a Bank of Englandhez hasonlóan élénkítenie kellene a gazdasági növekedést. A közlemény arra nem tért ki, hogy a pénzügyi stabilitási, valamint az inflációs kockázatokban milyen hasonlóságok és eltérések vannak a fenti országok, gazdasági térségek között.