A következő negyedévekben feszült marad az Európai Unó és a magyar kormány viszonya, részben az új reklámadó bevezetése miatt, részben azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök a végsőkig ellenezte Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság élére. E viszonylag újabb ügyek mellett nem tesz jót Brüsszel és Budapest kapcsolatának, hogy az utóbbi viszonylag oroszpárti álláspontot foglal el az ukrán válság uniós kezelésében, amivel elszigetelte magát a többi kelet-közép-európai országtól.
Ez a véleménye az időközönként megjelenő Emerging Europe Monitor internetes hírlevél szakszerzőinek, akik ezúttal a Magyarországgal kapcsolatos politikai kockázatelemzésüket készítették el. Az EU és Magyarország kapcsolatait mindenekelőtt az teszi feszültté, hogy a harcias Orbán Viktor a korábbinál is szorosabb befolyása alá vonta az ország politikai életét. Ez erősíteni fogja a brüsszeli döntéshozók kétségeit a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét illetően.
Araszoló növekedés
Mivel Magyarország diplomáciailag elszigetelődött a kelet-közép-európai régióban, a budapesti kormány kevéssé hatékonyan tudja érvényesíteni a magyar érdekeket uniós szinten. Még fontosabb azonban, hogy az Európai Bizottság megvonhatja a strukturális alapok Magyarországra jutó forrásainak kifizetését, ha azt találja, hogy a kormány lényegesen megsérti az uniós előírásokat. Már láttunk erre példát idén áprilisban, amikor a források elosztási rendszerének EU-s felülvizsgálata nyomán a kormány jobbnak látta, ha nem kéri az újabb utalásokat, mert borítékolható volt, hogy elutasító választ kapna.
Az EU-ból érkező nettó források értéke 2013-ban elérte a 2,0 milliárd eurót (616 milliárd forint), ami jelentősen megdobta Magyarország bruttó állótőke-beruházásait. A pénzek lehívása hozzájárult a GDP-növekedéséhez is: a portál szakértői szerint a 2014. első negyedéves 3,5 százalékos bővülésből 1,7 százalékpont köszönhető ennek.
Nyilvánvaló, hogy ezeknek a forrásoknak az elvesztése súlyosan rontaná a magyar gazdaság növekedési képességét - a szakértők szerint ennek elkerülése érdekében a kormány kész lesz engedményeket tenni az EU-nak. Az elemző portál jóslata szerint a 2013-as 1,1 százalék után 2014-ben 1,9 százalékkal, 2015-ben pedig 2,1 százalékkal emelkedhet a magyar GDP.