Október elejére a kormány gyakorlatilag felélte az idei költségvetés 100 milliárd forintos tartalékát: a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzaton alig 3 milliárd forint maradt az előre nem látható intézkedésekre. A parlament a kormány javaslatára a múlt héten elfogadta az idei költségvetés módosítását, amelynek fő eleme - a-  Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47 milliárd forintos konszolidálása mellett - épp a tartalékok felemelése.

Az elfogadott javaslat szerint így a kormányzat által szabadon kezelt költségvetési tartalék - rekordnagyságúra - 160 milliárd forintra emelkedik. Az indoklásban a kormány a menekültválságra hivatkozva kérte a tartalék soron kívüli emelést azzal a megkötéssel, hogy a 60 milliárdos keret fele menne erre, míg további 30 milliárdot előre nem látható intézkedésekre kért. Ugyanakkor már akkor tudható volt, hogy az indoklás nem köti a kormány, s az ennél erősebb államháztartási törvény szerint a kormány szabadon használhatja fel a keretet.

Még nem publikált átcsoportosítás

A költségvetés módosításakor szóba sem került, hogy a kormány a menekültválságon kívül milyen más célokra akarja felhasználni a költségvetési többletbevételekből felpumpált tartalékot, így némileg meglepő módon - a múlt pénteken megjelent kormányhatározat szerint - 33,6 milliárdot csoportosítanak át oktatási kiadásokra, elsősorban a Klebelsberg Intézménytartó Központ (KLIK) kiadásaira. Érdekesség, hogy a költségvetés módosítása és az átcsoportosításról szóló kormányhatározat ugyanabban a Magyar Közlönyben jelent meg.

A KLIK megalapítása óta működési és költségvetési problémákkal küzd. Már az induláskor tudható volt, hogy a intézményfenntartó költségvetését alul tervezték - ezt mutatja az is, hogy a KLIK a legnagyobb tartozó az közintézmények sorában. A Magyar Államkincstár adatai szerint a KLIK lejárt, kifizetetlen adósságai augusztusban 12,4 milliárd forintra rúgtak. A teljes adósságállományt nem publikálják, de a nagyságát informálisan 20-30 milliárd forintra teszik. Vagyis egyáltalán nem meglepő, hogy az állami oktatási intézmények fenntartója soron kívüli költségvetési juttatásban részesült.

Bérekre költik a plusz pénzt

A kormányhatározat nem bővelkedik információkkal, így abból csak az derül ki, hogy a KLIK 26,6 milliárdja az utolsó fillérig személyi kiadásokra megy, vagyis nem a tartozások rendezésére. A részletekről, a pénz sorsáról a Napi.hu megkérdezte a KLIK-et, az emberi erőforrás és a nemzetgazdasági tárcát, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

A pénzesőből nem csak a KLIK, de a Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésébe került szakiskolák is részesednek: a most felálló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal kiadásaira 563 millió forint megy, míg a szakképzési centrumok további 6,3 milliárd forintot kapnak. A centrumok ebből 3,4 milliárd forintot költhetnek dologi kiadásokra és fejlesztésekre, míg a bérekre 2,7 milliárd forint jut, elvileg csak az idén.