A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek által - 2015. június 11-15 között 1200 fő telefonos megkérdezésével - készített kutatás szerint a megkérdezettek majdnem kétharmada (63 százalék) értékeli az ország számára előnyösnek az EU tagságunk első évtizedét. Egy kivételével az összes vizsgált társadalmi csoportban többségben voltak azok akik szerint előnyös számunkra az EU-tagság, még a szakmunkás végzettségüket körében is, bár ott csak 51 százalék gondolja ezt. A Jobbik szavazói körében viszont majd' kétharmad (61 százalék), gondolja azt, hogy inkább előnytelen volt számunkra eddigi tagságunk.
A kutatás ugyanakkor rámtutott arra is, hogy a válaszadók közel kétharmada (64 százalék) szerint inkább kihasználtuk az EU adta lehetőségeket. Akik úgy érzik, hogy nem használunk ki minden lehetőséget (60 százalék) elsősorban a hazai politikát okolják ezért, ezen belül is elsősorban a Fideszt, a kormányt, vagy Orbán Viktort (31 százalék).
Ugyanakkor még az Fidesz szavazói körében is meglehetősen magas azok aránya (20 százalék), aki felelősnek tartja ebben a "saját" pártját. Meglepően alacsony azonban azok aránya, akik az amúgy gyakran felhozott okokat, a korrupciót (3 százalék), vagy a túlzott bükorkáciát (1 százalék) említik az esetleges kudarc okaként.
A többség még mindig EU-párti
Arra a kérdésre, hogy egy népszavazáson hogy döntenének, belépnénk-e az EU-ba, jelenleg az összes megkérdezett 57 százaléka mondana igent, míg 27 százalék ikszelne a nem rublikába, míg 17 százalék bizonytalan, vagy nem menne el szavazni egy ilyen elképzelt helyzetben. Ez egy éles helyzetben körülbelül kétharmados többséget jelentene a csatlakozás mellett - teszi hozzá a Publicus Intézet. Az eredmények ugyanakkor azt is mutatják, hogy mind az igenek, mind a nemek aránya nagyjából tíz százalékponttal növekedett hat évvel ezelőtt óta - amikor szintén feltették ezt a kérdést -,így elmondható, hogy az elmúlt időben határozottan polarizálódott az EU megítélése.
A kutatás továbbá arra is rávilágított, hogy a Jobbik szavazói között többségben vannak azok, akik nemmel szavaznának egy ilyen népszavazáson. 2015-ben Mindössze egymaraduk (35 százalék) lépne be az EU-ba, míg többségük (52 százalék) nem élne a lehetőséggel. Ez a kutatók szerint azt is jelzi, hogy a Jobbik EU-ellenes, illetve EU-kritikus politikába abban az értelemben sikeres volt, hogy sikerült begyűjtenie az EU iránt szkeptikus szavazók jó részét. Azonban elérte korlátait is, lévén nem sikerült növelni az EU-ellenesek táborát, és több szavazó érdemben már nem szerezhető vele.
További érdekességként jegyzi meg a Publicus, hogy azok körében, akik életkoruknál fogva 2003-ban még nem szavazhattak a csatlakozásról érezhetően pozitívabb az EU megítélése, mint az idősebb korosztályban. E csoport tagjaiból 10 százalékponttal többen csatlakoznának az EU-hoz, mint akik már szavazhattak, ráadásul a többi kérdésben is inkább pozitívabban gondolkodnak.