Az előterjesztés, amely 677,2 milliárd forint, GDP-arányosan 2,2 százalékos hiánnyal számol, péntek este jelent meg a parlament honlapján.

A jövő évi büdzsé kiadási főösszege 15.476,9 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 14.799,7 milliárd forint. Az előterjesztésben a kormány 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számol, az államadósság GDP-hez mért aránya 78-ról 76,8 százalékra csökken a büdzsében szereplő makrogazdasági pálya szerint.

Kapcsolódó

A jövő évi büdzsé kiadási főösszege 15.476,9 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 14.799,7 milliárd forint. A javaslat szerint a központi költségvetés bevételei 9.849,2 milliárd forintot, kiadásai 10.492,4 milliárd forintot tesznek ki, hiánya 643,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka.

Az egészségbiztosítási alapnál a kormány 25,7 milliárdos hiánnyal számol, 1.649,4 milliárd bevétel és 1.675 milliárd kiadás eredményeként. A nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási oldala egyensúlyban van, a javaslat szerint mindkettő 2.874,5 milliárd forint lesz 2013-ban.

A helyi önkormányzatok bevételeit 2.248,3 milliárd forintra, kiadásait 2.308,3 milliárd forintra tervezi a beterjesztett javaslat, a hiány ezen a soron 60 milliárd forint, a GDP 0,2 százaléka.

Az előterjesztésben a kormány 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számol, az államadósság GDP-hez mért aránya 78-ról 76,8 százalékra csökken 2013-ban a büdzsében szereplő makrogazdasági pálya szerint. A javaslat 2014-re, majd az azt követő két évre is 2,5-2,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.

A fogyasztói árindex a makropálya szerint 2013-ban 4,2 százalék, a következő három évben 3 százalék lesz, ami megfelel a középtávú inflációs célnak.

A háztartások fogyasztása jövőre kis mértékben, 0,2 százalékkal nő, majd 2014-ben 2,1, 2015-ben 2,2, 2016-ban pedig 1,9 százalékkal.

A beruházások a tavalyi 5,4 százalékos visszaesés után az idén 2,3 százalékkal mérséklődnek, majd 2013-ban 0,3 százalékkal nőnek, a következő három évben pedig rendre 3,5, 3,5, illetve 3,8 százalékkal bővülnek.

A javaslat növekvő exporttal és importtal számol: az idei 4,7 százalékos kivitel-növekedéssel szemben jövőre már 8,8 százalékos emelkedést vár, majd a következő 3 évben 10,5-10,5 százalékot. Az importban az idei 2,8 százalékos emelkedést a kormány szerint jövőre 8 százalékos bővülés követi, 2014-2016-ban 10,9-10,9 százalék.

A folyó fizetési mérleg az idei 3,3 milliárd eurós aktívum után jövőre 4,2 milliárd euró lesz, és a következő három évben is hasonlóan alakul. A GDP-arányos fizetési mérleg aktívum az idei 3,4 százalékot követően 2013-ban 4,1 százalék lesz, majd 2014-ben 4 százalék.

Lesz IMF szerződés

A kormány egyértelműen elköteleződött egy pénzügyi biztonsági védőháló megkötéséről szóló megállapodás mellett, aminek a befektetői bizalomra és ezen keresztül a fogyasztásra gyakorolt pozitív hatásával megalapozottan lehet számolni - olvasható a 2013-as költségvetésről szóló, pénteken benyújtott.

Az előterjesztésben a kormány reagál a Költségvetési Tanácsnak a büdzsé kapcsán megfogalmazott javaslataira. A kormány emlékeztet arra, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően május 31-én megküldték a Költségvetési Tanácsnak a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetét. A tanács június 11-én küldte meg és tette közzé véleményét a tervezetről.

A tanács a tervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, amely felvetné a törvényjavaslattal szembeni egyet nem értését - szögezi le a javaslatban a kormány.

NGM: válasz az adósságválság kihívásaira

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az elmúlt időszakban, egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válság közepén a kormány olyan strukturális reformokat hajtott végre, amellyel hosszú távon fenntarthatóvá tette az államháztartás egyensúlyát, és az államadósságot is csökkenő pályára állította.

A tárca reményei szerint tartósan 3 százalék alatt marad a hiány, a 2013. évi költségvetési törvényjavaslat 2,2 százalékban jelöli meg a hiánycélt, amely - mint fogalmaznak - választ ad az adósságválság kihívásaira.

Az NGM szerint a költségvetési tervezet bevételi és kiadási szerkezete a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés bővülésének lehetőségét biztosítja, a munkát terhelő adók helyett a fogyasztási, forgalmi adók előtérbe helyezésével, az állami működési kiadások szűkítésével, a Startmunka-program és az európai uniós források felhasználásával, valamint az állami ellátórendszerek átalakításának folytatásával.