Bár az árak emelkedését mindenki érzi a saját bőrén, ezt már a hivatalos statisztika is megerősítette, tavaly novemberben ugyanis 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Ebben a 14 éve nem látott adatban benne van az üzemanyagok árának emelkedése is, de közben a mindenkit érintő élelmiszerekért is 6 százalékkal kell többet fizetni. Ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, százalékkal emelkedett.
Nem kell komoly jóstehetség ahhoz, hogy lássuk: az infláció a következő hónapokban is magas szinten marad, hiszen a kormány a választások előtt gigantikus összeget szór szét az emberek között, ezek közül kiemelkedik a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj és a gyerekeseknek visszautalt szja.
Emellett idén a minimálbér 19,5 százalékkal nettó 133 ezer, a garantált bérminimum pedig 18,7 százalékkal 172 900 forintra emelkedik, amely egyfelől növeli az amúgy is vaskos inflációt másrészt bértorlódáshoz vezethet.
Vagyis idén különösen nagy szükségük van a dolgozóknak arra, hogy emelkedjen a bérük. Ez az emberek többségének várakozása szerint meg is történik, azonban nagy esély van arra, hogy reálértéken sokak keresete ne emelkedjen, sőt még csökkenhet is.
A Pulzus Kutató, lapunk megbízása szerint végzett, reprezentatív felmérése szerint ugyanis az emberek 23 százaléka legfeljebb 5, 27 százaléka pedig 5-10 százalék közötti növekedést vár a fizetésében. Ez pont 50 százalék, vagyis az emberek felénél erősen billeg a léc, hogy bérük többet ér-e 2022-ben, mint 2021-ben.
Vannak persze szerencsésebbek is, 9 százalék szerint a fizetése 10-15 százalékkal, 8 százalék szerint pedig 15-20 százalékkal nő. Utóbbi sávba tartozik a minimálbér és garantált bérminimum is, vagyis aki erre van bejelentve az már biztos lehet az emelésben.
További 5 százalék véli azt, hogy a bére ötödével, vagyis legalább 20 százalékkal emelkedik és mindössze 2 százalék vár csökkenést.
Aggasztó ugyanakkor, hogy 26 százalék nyilatkozott úgy: bére nem változik idén, amely ilyen inflációs környezetben komoly érvágást jelent majd a családi kasszára nézve.
Megmutatkozik a nemek közötti bérszakadék
A nők rosszabb munkaerőpiaci helyzetét jelzi, hogy a válaszadó nők között azok aránya, akiknek nem változik a bére 34 százalék, szemben a férfiak 18 százalékával.
A nők körében szintén nagyobb azok száma, akik 10 százalék alatti bérnövekedést várnak, a 20 százalék feletti sávban pedig alig vannak.
Az életkor szerinti bontásból az derül ki, hogy minél idősebb valaki annál inkább számít bérének befagyasztására, a nyugdíj előtt állóknál például ez 42 százalék, míg a 18-39-es korosztályban csak 20.
Közben a fiatalok 55 százaléka számít 10 százalék vagy az alatti béremelésre, a 15-20 százalékos sávban is felülreprezentáltak.
Most a diploma sem segít?
Miközben a diplomások munkaerőpiac helyzete általában jobb, mint az alacsonyabb végzettségűeké, most az általános iskolát végzetteknek mindössze 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bére változatlan marad. Ez az érettségizetteknél 26 százalék, a diplomásoknál pedig 30 százalék.
Érdekes az is, hogy 10 százalék feletti béremelésre is sokkal nagyobb arányban számítanak az alacsony végzettségűek, mint a diplomások. Ha ezek a várakozások valós ígéreteket takarnak, akkor az azt jelenti, hogy csökken a bérszakadék az emberek között. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy emögött éppen az a feljebb említett folyamat játszódik, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum rátolja az alacsonyabb béreket a magasabbakra.
Jön a vidéki fizetésboom?
Érdekes tendencia rajzolódik ki a lakóhely szerinti bontásból is: minél nagyobb településen lakik valaki, annál nagyobb eséllyel marad változatlan a fizetése: Budapesten ez az arány 37 százalék, a községekben pedig csak 20.
Szintén a községekben várnak a legtöbben 15-20 százalékos béremelést, amely vélhetően nem független a minimálbértől és a bérminimumtól.