Az elmúlt években több területen is életpályamodellt vezetett be a kormány a közszférában, mégis hangos a sajtó munkaerőhiányról szóló cikkektől. A Policy Agenda friss elemzése ad egyfajta választ erre. Kiválasztották azt a 20 munkakört, amelyek a létszámot tekintve a leggyakoribbak a közszférában. Ezeknél megnézték, hogyan alakultak a keresetek 2019 februárjában, illetve hogyan viszonyulnak a KSH által számított bruttó átlagkeresethez.
A top 20 munkakörben dolgozók 54 százaléka az átlagbér alatt keresett, miközben jelentős a differencia az egyes foglalkozások között. A fegyveres szervezetek felsőfokú képesítést igénylő munkaköreinél csak a dolgozók három százaléka keresett az átlagkereset alatt, ám a gyermekfelügyelők, dajkák esetében 99 százalék ez az arány.
Súlyos példák
A rossz helyzetben lévőkre az egyik példa az általános iskolai tanárok, tanítók esete, akik a nemzetgazdasági átlagkereset alatt keresnek egy kicsivel. Amennyiben keresetük alapján tizedekre osztjuk a tanárokat, akkor 2019. februári adatok szerint az alsó 10 százaléknál 35 százalékkal volt alacsonyabb a kereset az átlagbérnél, míg a felső 10 százaléknál 21 százalékkal magasabb volt, mint az átlag. Ez alapján a tanárok 57 százaléka keresett nemzetgazdasági átlagbér alatt.
Ezzel szemben a szakorvosoknak csak 12 százaléka keresett az átlagbér alatt, míg a szakorvosok kereseti átlagbére 122 százalékkal meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.
Sokak helyzete romlott
A Policy Agenda külön megnézte, hogy az oktatásban a 10 leggyakoribb foglalkozás esetén hogyan alakultak a keresetek az átlagbérhez viszonyítva 2019-ben és 2016-ban. Az így vizsgált 10 foglalkozásnál hét esetben történt meg az a furcsaság, hogy a nemzetgazdaságban az elmúlt években végbement béremelési hullám hatására rosszabb lett a dolgozók pozíciója a nemzetgazdasági átlaghoz képest.
Az egészségügyben vizsgált 10 munkakörből 2016 és 2019 között nyolcban javult a dolgozók keresete a nemzetgazdasági átlaghoz képest. A kivételt az általános orvosok, és a gyógypedagógusok jelentik.