Több ezren hagyhatják el a betegellátást az egészségügyi dolgozókat képviselő szakszervezetek felmérései alapján. Tavaly novemberben jogszabályban tiltották meg, hogy a veszélyhelyzet idején az egészségügyi dolgozók felmondjanak, a korlátozást a héten oldották fel.
Az egészségügyi dolgozók közalkalmazotti státusza márciusban szűnt meg, a szolgálati jogviszonyról szóló szerződést akkor 4000 orvos és ápoló nem írta alá.
Az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara néhány héten belül országos demonstrációra készül, hogy hangot adjon követeléseinek. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke az ATV Híradónak elmondta: a szervezés már elkezdődött. „Havonta 220-260 munkaórát teljesítettek a kollegák, nem egyszer 24 órás szolgálatot is kellett biztosítaniuk, olyan környezetben, hogy a covid-ellátásban lévő pótlékrendszert egy év után sem sikerült megnyugtató módon mindenkinek rendezni, hiszen volt olyan munkavállaló aki 0 és volt olyan, aki akár 200 ezer forintos pótlékot kapott” – mondta Balogh Zoltán.
A szakdolgozók elégedetlenségének fő oka a kialakult bérfeszültség. Míg az orvosok bére 80-120 százalékkal nőtt, addig az ápolók többségének nem változott a keresete, ráadásul áthelyezésük és elbocsátásuk is könnyebbé vált. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint „egy jelentős béremelés esetén a többség azért maradna a munkahelyén, tehát van megoldás.”
Tavaly a béremelés előtt 51 százaléka volt az átlag nővérbér az orvosbérnek, ez most január 1-jétől 33 százalékra csökkent le. És ha bevezetik a már most meghirdetett 2022-es és 2023-as béremelést, akkor 19 százaléka lesz” – fogalmazott Komáromi Zoltán háziorvos, a DK egészségügyi szakpolitikusa.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közleményében úgy fogalmazott, a szakdolgozói társadalom anyagi és erkölcsi értelemben is többet érdemel. Mint írják, a bérrendezéssel kapcsolatban a Belügyminisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkeresték, de érdemi választ nem kaptak.