Először az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ), majd november 5-én a cég másik két nagy szakszervezete is letette az asztalra az egységesen 15 százalékos béremelési követelést, de érdemi bértárgyalás nem volt - számolt be a Népszava.

Naszályi Gábor és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét (VTDSZSZ) vezető Gulyás Attila szerint a mostani találkozón sem biztos, hogy konkrét bérajánlatot tesz a BKV vezetése. Mivel a cég ajánlata nem ismert, a lapnak is csak "méltányos béremelést" ígértek, a főváros vezetése pedig azzal lepte meg Bolla Tibor vezérigazgatót és a közvéleményt, hogy nem árulta el, mekkora az erre a célra elkölthető keret, elképzelhető, hogy még hetekig tart a dolgozók bizonytalansága.

Kapcsolódó

Naszályi Gábor mégis kifejezetten örül ennek az új helyzetnek, amelyben nem mondanak meg kereteket, hanem teret engednek a belső párbeszédnek. Azt mondja, Szegeden kiválóan működik a rendszer: a közlekedési vállalatnál megállapodnak a béremelésről, a vezérigazgató az eredményt a városi vezetés elé viszi és a végsőkig érvel a mérték indokoltsága mellett.

Az EKSZ elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a BKV-t már 2012 februárja óta vezető Bolla Tibor szinte láthatatlan, nem áll ki a cégért akkor sem, ha kritika hangzik el, s akkor sem, ha a munkatársak érdekét kellene képviselnie például egy fővárosi tárgyaláson. Most nem lesz más választása, meg kell tennie.

Nem szakszervezeti forrásból származó információk szerint egyébként a főpolgármesteri hivatalban egyelőre tíz százalék körüli egységes BKV-s béremelésben gondolkodnak, plusz egy olyan rendszer elindításának tervein dolgoznak, amelyben minden - a cégnél ledolgozott - év néhány tized százalékos további emelést hozna. A hírt azonban egyelőre a főpolgármesteri hivatal egyetlen vezetője sem erősítette meg.

A VTDSZSZ elnöke kijelentette, belső forrásból a BKV legfeljebb fél százaléknyi emelés fedezetét tudja előteremteni, az pedig nagyon veszélyes játék, ha más költségeken spórolva növelik a béreket. Gulyás Attila szerint az előző városvezetés az amortizációs kiadások visszatartásával trükközött, ám az ilyen módszerek "megeszik a jövőt" - tette hozzá. Számításaik szerint egy százaléknyi béremelés 771 millió forintba kerül a közlekedési vállalatnál, vagyis a 15 százalékos követelésre 11 és félmilliárd forint többletpénzt kellene találni a fővárosnak.

Mindkét érdekvédő tart attól, hogy csúnya politikai játszmákhoz használhatják fel a szakszervezeti követeléseket. Tavaly márciusban sztrájkkészültséget hirdettek a megállapodásért, idén azonban meg kell fontolniuk egy ilyen lépést. Könnyű ugyanis elhitetni a közvéleménnyel, hogy az új városvezetés felelős az elhúzódó bértárgyalásért, netán sztrájkért, a hátterét pedig nehéz közérthetően elmagyarázni.