Az őszi gazdasági előrejelzés - amelyet a bizottság honlapja szerint 10:30-kor tesznek közzé - vélhetően nem tartalmaz majd Magyarországra vonatkozóan olyan információt, amely a túlzottdeficit-eljárás (edp) alá történő visszakerülést, illetve egyéb eljárások megindítására vonatkozna, vagyis úgy tűnik, ezúttal Brüsszel nem lesz annyira "harapós kedvében". Ezt támasztja alá Györkös Péter, a brüsszeli magyar Állandó Képviselet vezetőjének a Bruxinfónak és a Népszabadságnak adott nyilatkozata is, miszerint Brüsszel nem lát kockázatot abban, hogy a magyar költségvetés hozza a 2013-as számokat és a 2014-es büdzsét illetően sem lesznek nagy viták.

Az Equilor hírlevele szerint a piac ugyanakkor arra is számít - pontosan a büdzsé kifeszítettsége kapcsán -, hogy az Európai Bizottság fenntartásainak is hangot ad majd, de ez vélhetően nem kavar majd nagy vihart a piacon. Az elemzők szerint azonban némi forintgyengülés indulhat, miután egy kedvező vélemény utat nyithat a választásokat megelőző fiskális adakozásnak a következő hónapokban.

Meglesz a 3 százalék alatti hiány

Jóllehet a magyar kormány deklarálta, hogy a három százalék kőbe vésett, a költségvetés meglehetősen feszített: az idei 2,7 százalékos hiánycélt továbbra is elérhetőnek tartja a kormány (igaz közben az idei büdzsé hetedik módosításával a kabinet az év végi hiányt 879,8 milliárdról 1050 milliárd forintra emelte), a jövő évi költségvetés esetében pedig a hiánycélt a korábbi 2,7 százalékról 2,9 százalékra emelte.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság május elején közzétett tavaszi előrejelzésében 3, illetve 3,3 százalékos hiányt jelzett előre 2013-ra és 2014-re, szemben a magyar kormány áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban erre a két évre várt 2,7 százalékos szinttel. Május 13-án a magyar kormány újabb intézkedéseket határozott el, melyek után az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye május 29-én kiadott közleményében ennek figyelembevételével már 2013-ra 2,7, 2014-re pedig 2,9 százalékos deficitet jelzett előre. A számok alapján így már Magyarország teljesítette az edp alóli kikerülés feltételeit, amelyre akkor a bizottság javaslatot is tett. (A növekedést illetően az akkori bizottsági prognózis 2013-ra 0,2, 2014-re 1,4 százalékos bővüléssel számolt.)

A jövő évi költségvetésben mindezek mellett kockázatok is vannak - ezek között már egy is, nevezetesen a digitális átállás miatt felszabaduló frekvenciák értékesítés megcsúszása is azt eredményezhetné, hogy a bűvös három százalék fölé kerüljön a költségvetési hiány, ami egyben az edp-eljárás alá való visszakerülést is eredményezhetné. A frekvenciaértékesítésekből a kormány 120 milliárdos bevétellel számolt 2014-ben, ám iparági becslések szerint ez a 120 milliárdos terv túlzó, a reális ár inkább a százmilliárdhoz lehet közelebb. Erről bővebben itt olvashat.

A bizottság korábbi elemzéseiben a pénztárgépek adóhatósághoz való bekötésének költségvetési hatásaiban is látott kockázatokat, márpedig ez is kezd beigazolódni, hiszen a kormány ebből 95 milliárd forint bevételre számított, ami a csúszások miatt aligha folyik be idén, továbbá kérdéses az is, hogy mekkora bevétel származik majd ebből jövőre. Az útdíj bevezetését is övezték bizonytalanságok, ám ez egyelőre költségvetési bevételi szempontból Brüsszelnek is sikeresnek tűnhet, miután úgy látszik nagyságrendileg meglesz az előzetesen becsült bevétel.

Kockázatos tételek

Kérdések övezik ugyanakkor a takarékszövetkezeti integrációra szánt 100 milliárd forintos tartalékot, valamint az MVM feltőkésítésére juttatott 71 milliárd forintot is, ami miatt - a 2013-as költségvetés hetedik módosításával - elszámolási vitába keveredett az uniós statisztikai hivatallal, az Eurostattal, miután a kormány érvelése szerint ezek a kiadások nem érintik az uniós módszertan szerinti egyenleget - hívta fel a figyelmet a Portfolio.hu. Ezen összegek elszámolása szintén a levegőben lóg jelenleg. Ha az EU álláspontja igazolódik be, akkor 171 milliárd forinttal romolhat még idén a költségvetés egyenlege.

A 2014-es költségvetést illetően nagy viták ugyan lehet, hogy nem lesznek az Európai Bizottsággal, ám ott is több olyan intézkedés van, ami a büdzsére negatívan hathat. Ezek között említhető - a frekvenciapályázatból származó, szakemberek szerint felültervezett bevételeken kívül - egyebek mellett a többkörös rezsicsökkentés hatása, az elmaradó áfa-bevételek, a családi adókedvezmények kiterjesztése, a közmunkaprogram kiterjesztése, a pedagógusok jövő évi béremelése, a devizahitelesek megmentésének még nem ismert hatása. Ezek nagy részére ugyanis - a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest legutóbbi elemzése szerint - nincs fedezet a büdzsében. A negatív hatások kiküszöbölése, így az újabb edp-eljárás elkerülése mellett szól ugyanakkor, hogy a kormány nagyon elszántnak látszik a 3 százalékos hiánycél tartásában. A rossz hír azonban az, hogy ez utóbbi teljesítése elég nagy valószínűséggel újabb megszorítások útján lenne csak lehetséges, amennyiben a fent vázolt intézkedéseket meglépi a kormány.

Kell egy lezárt év

Az, hogy Magyarországgal szemben idén júniusban megszűnt a túlzottdeficit-eljárás, még nem azt jelenti, hogy az Európai Bizottság ne figyelné a gazdasági folyamatokat, de az edp elindítása egy új eljárást jelentene, azaz egy lezárt költségvetési év eredménye kell ahhoz, hogy Magyarország ismét visszakerüljön az eljárás alá. Ez alapján az edp-t érintően a 2013-as költségvetési hiányról leghamarabb a bizottság februári előrejelzésének publikálásakor tud nyilatkozni - addig viszont kritikai megjegyzéseket tehet.