Egyre többen fordulnak a hazai magánegészségügy felé, és ezt már a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is monitorozza – mondta Kiss Zsolt, az állami egészségbiztosító főigazgatója a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.

Rengeteg betegpanasz érkezett a NEAK-hoz a várólistákkal és a járóbetegellátással kapcsolatban is és kíváncsiak voltak, hogy hova tűntek el a betegek. Tavaly az egészségbiztosító adatai szerint átlagosan 2019-hez viszonyítva a betegek 77,87 százalékát látták el az államilag finanszírozott egészségügyben az átlagfinanszírozás mellett. A NEAK főigazgatója azt mondta, tavaly egyes ellátásoknál majdnem 30 százalékos visszaesés történt.

Össze kell hangolni a két rendszert

A magán és az állami egészségügy között biztosítani kell a szabályozott átjárást – mondta Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató. De Kiss Zsolt szerint a magánellátókat csak úgy lehet az állami szektorba bevonni, hogy egy teljes ellátási spektrumot átvállalnak.

Egyelőre még nem teljes a magánszolgáltatók jelentési kötelezettsége, de a NEAK adatai szerint, az a beteg, akik a magánellátásban megjelenik, azoknak a döntő többsége, 70 százaléka csak egyszer volt magánorvosnál. A magán- és közellátás igénybevétele főleg a középkorú hölgyek esetében jelenik meg szignifikánsan, a NEAK felmérése szerint.

Ez nem egy rossz vagy nem egy jó dolog, hanem ez egy folyamat, amit most kezelni kell - mondta Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója. Együtt kell élnie a magán- és a közfinanszírozott ellátórendszernek a hazai egészségügyben is.

Ugyanakkor az is kiderült a betegekről:

  • döntő többségük, 70-80 százalék csak közellátást veszi igénybe, ha valami baja van,
  • 4-9 százalékuk pedig már a magánellátást is megjárta,
  • akik pedig csak magánorvoshoz járnak azok száma egy százalékon áll – mondta Kiss Zsolt.

Az látszik a kutatásból, hogy jellemzően a krónikus és az idősebb betegek maradnak közellátásban.

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatai szerint:

  • a járóbeteg-ellátásban minden nyolcadik beteg a magánellátást vette igénybe,
  • minden ötödik beteg magánlaborba ment,
  • a fekvőbeteg-ellátásban minden huszadik ellátást magánszektorban vette igénybe a lakosság.

Kiss Zsolt példaként említett néhány adatot: 2022-ben majdnem 16 ezer gerincsebészeti műtét volt a magánellátásban, 2021-ben 8900 ilyen beavatkozásról tudnak, vagyis sokan fizettek inkább a műtétért, mert nem tudták kivárni a hosszú sort a várólistán.

Kitért arra is, hogy a NEAK-finanszírozott krónikus fekvőbeteg-ellátásban is jelentősen visszaestek a betegszámok, ezek a betegek viszont biztosan nem jelentek meg a magánellátásban. A krónikus osztályokon a betegek 52 százalékát látták el 2022-ben 2019-es adatokhoz képest.

Folyamatosan nő a magánszektor

Átlagosan egy vizitért a magánellátásban 25-30 ezer forintot fizetnek már a betegek és a magánellátók kétharmada hamarosan árat is fog emelni - hangzott el a Prémium Egészségpénztár február elején tartott sajtótájékoztatóján. Sok magánellátó már előre, az időpont foglalásakor elkéri a vizit árát, az előjegyzés csak akkor érvényes, ha a beteg kifizeti a vizitdíjat.

A Prémium Egészségpénztár adatai szerint 2022-ben minden ötödik szakorvosi vizit magánegészségügyi ellátónál zajlott.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legutolsó adatai szerint 2022 első félévében az egészségpénztári tagok száma meghaladta a 964 ezer főt, a tagdíjbevételek összege pedig átlépte a 22 milliárd forintot, ami közel 17 százalékos emelkedés egy év alatt. (A friss 2022-es évi adatokat az ÖPOSZ a héten hozza majd nyilvánosságra.)

Az egészségpénztári tagság bármely korosztály számára fontos lehet, hiszen egy egész életutat támogatnak

– mondta a Napi.hu-nak Simondán Eszter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Annak éri meg saját egészségpénztári számlát fenntartani az egészségügyi kiadásaihoz, aki fizet személyi jövedelemadót (szja), mert adó-visszatérítést lehet az egészségpénztári befizetések után az adóbevallásban érvényesíteni. Az egészségpénztári szolgáltatásokat azonban a közvetlen hozzátartozóira is kiterjesztheti, így a család többi tagja is használhatja az egészségszámlát.

A szakértő megjegyezte: ha valaki képes havonta 62 500 forintot félretenni a számlájára, akkor az évi maximumot, 150 ezer forintot is visszakaphat adó-visszatérítés formájában.

Az átlagos befizetések azonban 18-20 ezer forint körül alakulnak, utóbbi pénztártagok évente nagyságrendileg 48 ezer forint adójóváírást könyvelhetnek el az egészségpénztári számlájukon.

Ha csak a befizetések alapján nem jön össze a maximális adó-visszatérítés, akkor ez egyéb módon is kiegészíthető. Nem csak a befizetések után, de a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után is – mint amilyenek a szűrővizsgálatok – ezután is jár 10 százalék adó-visszatérítés, de ehhez orvosi javaslatra van szükség és évente akár többféle vizsgálaton is részt vehet a pénztártag - sorolta a kedvezményeket Simondán Eszter.

Ha valaki két évre leköti a pénztárban tartott pénzét, az is plusz 10 százalék adó-visszatérítést kaphat, a jóváírásokat az adóbevallási időszak után, június-július körül írják jóvá a pénztártagok számláin.

Statisztikai adatok szerint általában a pénztártagok a megtakarításaik nagy részét, 40 százalékát gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszköz vásárlására költik, valamivel több mint 30 százalékát pedig magánegészségügyi szolgáltatásra fordítják.