A magánegészégügyben is azt tapasztaljuk, hogy a középosztály kezd leszakadni, bár a rendelők próbálják felvenni a harcot az inflációval, az látszik, hogy egy kisebb csoport privilégiuma lett a magánellátás – mondta Végh Attila, az Eurohealth Ltd. vezérigazgatója, a Nagy Magánpraxis Napon.

Magánegészségügy a profitabilitás megtartásakor sok problémával szembesül, egyrészt 2024-ben érkezik egy újabb szakdolgozói béremelés az állami szektorban és ezzel a magánegészségügyben is fel kell venni a harcot. De arra is felhívta a figyelmet, hogy az árak - bár sokan nem ezt érzik - még mindig nem tudták a költségek emelkedését lekövetni, utalt a történelmi orvosbéremelésre, az inflációra és a rezsiköltségek emelkedésére.

Ötödével drágult az ellátás

A beteget nagyon sok pozitív dolgot látnak a magánegészségügyben professzionalizálódnak javult az infrastruktúrájuk, sok digitális szolgáltatást bevezettek az elmúlt egy évben is. Többek között ezeket is érezhetik a betegek az árak emelkedésében. 

A klinikák díjszabását jellemzően a gazdasági és társadalmi helyzet mellett a versenyviszonyok és a piaci kereslet-kínálat is meghatározza.

A betegek idén jellemzően 20 százalékos áremelkedést tapasztalhattak 2022-höz képest.

Budapesten egy endokrinológushoz vagy egy bőrgyógyászhoz az első vizsgálatért, 22-50 ezer forint közötti összeget kérnek el a magánrendelők, ugyanezekért a vizsgálatokért vidéken 8-30 ezer forintot kell fizetni.

A fogászati kezelések árai is úgy tűnik elmentek a falig. Aranyi Rita, a Mindentment Fogászati Rendelőhálózat vezetője szerint a jelenlegi gazdasági környezet komoly kihívás elé állította a magánfogászatokat is. Azon páciensek számára, akik árérzékenyek a magánfogászati beavatkozások árai szinte elérhetetlenek.

A Doktor24-nél az elmúlt egy évben az áremelési stratégia a működési költségek optimalizásáról szólt, mondta Lancz Róbert a Doktor24 vezérigazgatója a Magánpraxis Napon.

Arra koncentráltak, hogy a hatékonyságukat növeljék, gyorsabb kényelmesebb legyen a betegellátás, rövidebb legyen az orvos-beteg találkozók ideje. Az orvosok bérezése is kényes terület, fontos volt, hogy magánellátásban az orvosok tisztességes bért kapjanak, amit meg is teremtettek - emelte ki Lancz Róbert. Ma egy orvos óránként két és fél pácienst lát el, betegenként 35 ezer forintért, ha 20-21 napot rendel, akkor az nettóban havonta 3 millió forint feletti bért jelent. Jelenleg a díjazás 55 százaléka orvosok bérére megy el. 

A betegek nem győzik kivárni a sort

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett műtéti várólistákon jelenleg 48 ezernél is több beteg várakozik, egy hónappal ezelőtt a kötelező várólistákon 40 ezren álltak sorba a műtők ajtajában, november elején a kötelező várólistákon 41,3 ezer fő várakozott- erről itt írtunk bővebben. Kötelező várólistát 13 műtéti típusnál vezetnek, a top három leghosszabb várólistán a betegek száma meghaladja a 30 ezret is.

A novemberi NEAK adatok szerint:

  • 12,9 ezer beteg vár szürkehályog-műtétre;
  • 11 ezren várnak térdprotézis-műtétre;
  • 6,6 ezren csípőprotézis-műtétre.

Amíg korábban a betegek 2-4 százaléka keresett fel magánklinikát az ortopédiai műtétje miatt, ma a magánkórházak már a térd-és csípőprotézis műtétek 20 százalékát végzik el.

Magyarországon az OECD adatok szerint százezer betegre 147 csípő- és 94 térdprotézis műtét jut, egyébként ezzel az adattal még nem is állunk rossz helyen a rangsorban, mert Németországban százezer lakosra 315 csípő és 260 térdprotézis műtét jut.

Az OECD átlaga szerint 174 csípő- és 137 térdprotézis műtét 100 ezer lakosonként.

Az idei évben az ortopédiai műtétek 30 százalékkal drágultak, a Waberer Medical Centerben egy csípőprotézis műtét 1,8 millió forintnál kezdődik egy térdprotézis 2,1 millió forint körül alakul. A TritonLife a díjszabása szerint 2-2,5 millió és 4,3 millió forint között kínál innovatív ortopédiai megoldásokat.

Megtorpant a betegszám

A lakosság harmada vesz igénybe magánszolgáltatást, az elköltött összegek 10 százalékkal emelkedtek, de a betegek száma nem emelkedett, ez derül ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. augusztusi felméréséből.

Jellemzően a háztartások 350 ezer forintos egészségügyi kosarából 45 ezer forintot költöttek magánegészségügyre.

A válaszadók mindössze 3 százaléka mondta azt, hogy az ár nem számít számára, ha egészségügyi kiadásról van szó, minden ötödik válaszadó azt mondta csak másodlagos szempont számára az ellátás költsége, a megkérdezettek fele pedig igyekszik a legjobb ár-érték arányt megtalálni, és a válaszadók negyed pedig egyáltalán nem tud többet költeni a magánorvosra a minimálisan szükségesnél.

A legnagyobb 30 magánegészségügyi járó-és fekvőbetegellátást nyújtó intézmény összesített árbevétele a 2021-es 120 milliárd forintról 2022-re 150 milliárd forintra emelkedett, vagyis nagyságrendileg 20 százalékos árbevétel emelkedést realizáltak. Ez a növekedés bár látványos, de az egy évvel korábbi 40 százalékos emelkedéshez képest lassulást jelent.

A kutatásból az is kiderült, hogy aki magánegészségügyet választja, azoknak a fele saját zsebből fizeti az ellátás díját de van, aki hitelt vesz fel (8 százalék), és van olyan is, aki a egészségpénztári megtakarításaihoz nyúl (14 százalék), ha magánorvoshoz megy.

Ugyanakkor egy jelentős növekedés tapasztalható a biztosított lakosság arányában, ami elérte a 20 százalékot is – derül ki a Szinapszis kutatásából. A biztosítottak felének a munkáltatója nyújtja a magánegészségügyi ellátást, másik felük pedig magánszemélyként szerződött.