Nincs a kórházakban belső béke, mondta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Balatonalmádiban megrendezett konferenciáján.
Feszültség van az orvosok és a szakdolgozók között az aránytalan bérkülönbségek miatt.
Ez a feszültség pedig lefagyasztja az intézmények működését
– mondta a Velkey György.
A munkaerőpiacot figyelni kell
Az egészségügy humánerőforrás problémákkal küzd, a külföldi munkavállalók hazai foglalkoztatását a szakma nem nagyon támogatja. A hazai orvosegyetemeken évente százas nagyságrendben végeznek az angol nyelvű szakokon szakápoló hallgatók, akiknek a 95 százaléka Írországot választja célországként a diploma megszerzése után, érzékeltette a problémákat Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Kiemelte: a magyarországi szakápoló ellátottságért a magyar egészségügy is felelős.
A duális szakképzési rendszerben a járóbetegellátás is egy színhely, ennek a strukturális elemeit, a kormány megteremtette, ehhez finanszírozást is kaptak a rendelők. Jelenleg több olyan vármegye van, ahol megszűnt a szakképző intézmény, egyes térségekben pedig már nem kötnek munkaszerződést a tanulókkal a szakrendelők vagy a kórházak, a diákok pedig nem tudnak szakmai gyakorlatot teljesíteni. Budapesten ezzel ellentétben már a magánszolgáltatóknál is el tudnak helyezkedni a szakápoló tanulók és munkaszerződést kötnek velük a magánrendelők.
A szakdolgozói kamara elnöke szerint a munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő szakképzésre és egészségtudományi felsőoktatásra van szükség, ami biztosítja a megfelelő mennyiségű munkavállalót a hazai egészségügyben.
Beszélt arról is, hogy már nem lehet azt mondani, hogy nem lenne vonzó a szakápolói hivatás, mert ma egy fiatal szakápoló, aki 75 százalék felett teljesíti a szakképzését, az nettó 305 ezer forint pályakezdési támogatást kap a szakmai gyakorlat elvégzése utáni 60. napon.
Vannak maradványok a rendszerben
Az állami egészségügyben, szinte mindenhol vannak aktív maradványok, mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a konferencián. Arra kérte a szakrendelők vezetőit, hogy tegyenek javaslatot arra, hogy mely ellátásokra csoportosítsanak át számukra forrásokat.
Példaként elmondta: a járóbeteg-szakellátásban 5 százalékkal kevesebb vérvétel volt idén, ultrahang vizsgálatból pedig 14 százalékkal kevesebbet végeztek el, mint egy évvel korábban.
Megvizsgálták a járóbeteg-szakellátásban a rendelők óránkénti terheltségét is. Az látszik, hogy Budapesten a szakrendelők terhelése kiegyenlítettebb, mint vidéken. A fővárosban nem jellemző, hogy délután nincs bent már orvos a járóbetegellátó intézményben.
Jönnek a centralizált laborvizsgálatok
A laborvizsgálatok 2022-ben négymillió beteget érintettek, ez 13 millió esetszámot jelentett, mondta Boér Gábor, a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD Kft.) ügyvezetője. A laborszolgáltatás átalakításával kapcsolatban kiemelte: öt fenntartója van a laboroknak, a kihasználtságuk 45 százalékos.
Itt írtunk arról, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott egészségügyi ellátóknak 2023. március 1-től a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai laborhálózatot kell igénybe venniük.
A konferencián Boér Gábor azt mondta: a jövőben a meglévő rendszereket szeretnék összehangolni, hogy az adatok összehasonlíthatók legyenek. Kiemelte: a laborinformatika a lelke mindennek, fontos az egységes lelet és a formátum kialakítása.
A konferencián már délelőtt elindult a panaszáradat, erről itt írtunk>>>>>>