Nem fest túl optimista képet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évről készült összeállítása, amely a hazai lakosság egészségi állapotát és demográfiai mutatóit is vizsgálta. 

A 2022-es évről készült kiadványban az egészségügyi adatok közzététele egyébként egyéves lemaradásban van, és 2021-es számokkal szolgál csak a statisztikai hivatal.

270 százalék feletti betegszám emelkedés

A 19 évesnél idősebb korosztályban 2021-ben tízezer lakosra:

  • 4007 magasvérnyomásban szenvedő beteg jutott, 2011-ben 3400;
  • daganatos beteg 512 volt, 2011-ben 337;
  • a cukorbetegek száma is drámaian nőtt tíz év alatt, 2021-ben 1406 betegről szólnak a statisztikai adatok, 2011-ben pedig 1072 diabéteszes jutott tízezer lakosra.

2021-ben a háziorvosok nyilvántartása szerint összesen 3,2 millió embert kezeltek magasvérnyomással, de meghaladta az egymillió főt az iszkémiás szívbetegségben és a  diabéteszben szenvedők száma is.

Húsz év alatt a leggyakoribb betegségek előfordulása jelentősen emelkedett – írja a KSH elemzése.

Íme a top négy betegszám emelkedés:

  • legnagyobb mértékben az asztmások száma nőtt, 272 százalékkal;
  • a rosszindulatú daganatos betegek száma 158 százalékkal lett magasabb;
  • a cerebrovaszkuláris (agyi ereket érintő) betegségek aránya 147 százalékkal ugrott meg;
  • és a diabéteszesek (cukorbetegek) száma 137 százalékkal emelkedett két évtized alatt.

Egyre öregszik a társadalom

Mint írják, az idősödő korszerkezet miatt a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az ezredfordulótól a Covid19-járvány kitöréséig évente 126–136 ezren haltak meg, 2020-ban és 2021-ben a halálozások száma 141, illetve 156 ezerre ugrott, 2022-ben pedig 136 ezer haláleset volt.

A szülőképes korú nők száma csökkent, a KSH szerint a gyermekvállalási kedv jelentősen emelkedett az utóbbi években, de 2022-ben ez a tendencia is megtorpant. Ugyanakkor az elmúlt 25 évet tekintve így is magasnak számított a termékenységi arányszám , ami1,52 volt, de például 2022-ben már egy szülőképes korú nőre csupán 1,3 gyermek jutott.

A népesség – a cenzusokat tekintve – 1980 óta folyamatosan csökken, a legutóbbi népszámláláskor 2022 októberében 9,6 millió fő élt Magyarországon.

A 2011-es népszámlálás óta 333 ezer fővel csökkent a lélekszám. A népszámlálásról itt írtunk részletesebben, és a KSH februárban publikált adataiból kiderült, hogy annak ellenére csökkent a lakosságszám, hogy betelepülés is zajlott, főleg a szomszéd országokból. A népességszám csökkenése a természetes fogyás következménye, ugyanis a két népszámlálás között 464 ezerrel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak.

A 2011. és a 2022. évi népszámlálások között csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége gyarapodott 10, illetve 4,4 százalékkal, a többi megyéé és a fővárosé fogyott.

A leginkább 13 százalékkal Békés megye lélekszáma csökkent, jórészt a rendkívül nagy mértékű természetes fogyás következtében. A  halálozások száma az ország többi térségében is meghaladta a születésekét, az ebből adódó népességcsökkenés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében volt a legkisebb.

A népességváltozás  másik tényezője, hogy a vándorlási folyamatok révén leginkább Pest megye népessége nőtt, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.

Rosszul néz ki a praxisok száma

Mint írják: 2021-ben az előző évinél 22-vel kevesebb, 6516 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisban volt alapellátás. Az orvossal nem rendelkező, helyettesítésben ellátott praxisok száma 2015 óta a korábbinál meredekebben emelkedett, 2021-re számuk 375-tel, 662-re nőtt. A 4473 háziorvos betegforgalma közel 63 millió, az 1334 házi gyermekorvosé több mint 10,5 millió eset volt. 

Nagy a baj az alapellátásban, erre hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara is. 2023-ban összesen öt olyan háziorvos praktizál Magyarországon, aki 30 év alatt van.

A KSH adatai szerint 2021-ben 42,5 ezer orvosra és 105,3 ezer szakdolgozóra lett volna szükség az országban az egészségügy zavartalan üzemeltetéséhez. Ezzel szemben 41,2 ezer orvos dolgozott, és 101,6 ezer szakdolgozói állás volt betöltve.

Magas volt az orvoshiány, öt százalékos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Bács-Kiskun megyében 4,5 százalékon állt a betöltetlen orvosi állások száma, de Budapesten is óriási orvosi létszámhiánnyal küzd az egészségügy.

A fővárosban 4,3 százalékos orvosi munkaerő hiányt mért a statisztikai hivatal, ugyanebben az évben nemzetgazdasági szinten az üres álláshelyek aránya 2,3 százalékot tett ki.